Téma
Tavaszi ünnepek idézetek
-
Az intelligencia evolúciósan kifejlesztett alapcélja az ön- és fajfenntartás. Ezt adta a biológiai történelmünk a mi intelligenciánknak (és egyébként az összes más állat intelligenciájának is). De az önfenntartás nem az intelligenciából, hanem a mi biológiánkból következik. Az a szándék, hogy folyamatosan egyben tartsam magam, hogy megvédjem magam attól, hogy "kikapcsoljanak", attól, hogy fájdalmat okozzanak nekem, attól, hogy elhagyjanak, megcsaljanak, becsapjanak... - ezek nem az intelligenciából következnek. Ezekre használjuk az intelligenciánkat több-kevesebb sikerrel. A céljaink, szándékaink komplexitása egyre nőtt az intelligenciánk mértékével: egyre több személyes célt határozunk meg, egyre inkább önkifejezőek akarunk lenni, önmagunk lenni..., ám ezek mind a kultúránk melléktermékei. Szertics Gergely
-
Az iskolában azt tanítják, az újságírónak távol kell tartania magát az általa tudósított történésektől, hogy megőrizze a tárgyilagosságát, gyakran mégis benne kell lenned a sztoriban, hogy megérthesd és kapcsolódhass hozzá, hogy segíthess a közönségnek azonosulni vele, máskülönben lélektelenné válik; ezzel az erővel egy robot is elmesélhetné. Cecelia Ahern
-
Egy éjszakai támadás kezdete nem éppen látványos. A katonák felkapják a felszerelésüket, és egyenként felkerekednek, a lehető leglassúbb iramban. A sötétben nem látni semmit a világon, legfeljebb az előttünk haladó lépteinek halk csoszogása hallatszik. A bakancsunk minden egyes lépéssel súlyosabb lesz, a gyomrunkat kemény kis gubóba szorítja a félelem. Arcunkon a veríték összevegyül a hajnali harmattal, és emlékezetünk sorra felidéz minden egyes meleg, kényelmes szobát, amelyben valaha is megfordultunk. Mire kivilágosodik, már készségesen meghúzódunk bármelyik biztonságos zugban, ha mégoly kényelmetlen is, és szinte ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy leroskadjunk az első nagyobb szikla mögé, ahol rágyújthatnánk egy cigarettára. De hát az ember, ugyebár, nem holmi gyáva féreg, így aztán elvánszorgunk a szikla mellett, és tudjuk, hogy ezt később még ezerszer is megbánjuk. Robert Capa
-
A természeti világ és változatos lakói - saját fajunk többi tagjával együtt - körbeveszik testünket, és benépesítik azt az "élőhelyet", amelynek a testünk is élő része. Testünk belső ökoszisztémája analóg a természeti világgal. Mindannyian egy nagyobb egészbe illeszkedünk, és mindegyikünk önmagában is egy hasonlóan egységes és összefonódó totalitást tartalmaz - ökológiát az ökológiában. Jonathan Reisman
-
Az agyunk kíméletlenül törli azokat az emlékeket, amelyeket nem tart fontosnak, és a "fontos" emlékek is igen szubjektív válogatás során kapják meg ezt a jelzőt. Ha visszatekerhetné az idő kerekét, azt látná, hogy a valóságban teljesen másképp történtek a dolgok, mint ahogy azt a fejében megőrizte. Michel Bussi