A fájdalmak összetörik az ember csontját, amelyet senki nem tervezett, csak a szerencse és az evolúció. A fájdalom a haldokló fülébe csengő gúnykacaj.

Kapcsolódó idézetek

1. A fájdalom természetes velejárója annak, hogy vagyunk, ha nem tudnánk érezni, akkor az örömre sem tudnánk rezonálni. Aki arra törekszik, hogy a fájdalmat kiiktassa az életéből, valójában az életről mond le. Jobb egy szenvedő embert látni, mint egy zombit. Háy János
2. Fáj, ami nincs és fájó, ami van. Nincs más, mint a remény, ami megvigasztal a rosszban: eljön majd a halál, balsorsom nem örök. Publius Naso Ovidius
3. Nem a fájdalommal van baj. A fájdalom kínoz, de nem pusztít el. A gond a magány, melyet a fájdalom szül. Guillaume Musso
4. A fájdalom nem éles fejsze, melynek Csapásától az élet fája dől... A fájdalom féreg, mely lassan, lassan, De nem fáradva, folyvást rág belől. Petőfi Sándor
5. Az ember a fájdalomban azzal vigasztalódik, hogy még nagyobb fájdalom is érheti. Nincs olyan szerencsétlenség az ember életében, amelynél nagyobb nem ért volna más embert. G. Hajnóczy Rózsa
6. Az ember élete, a nagyoké s a miénk egyaránt, jó és rossz keveréke. A fájdalom az örömmel, akár a spondeus a daktilussal, mindig együtt jár. Victor Hugo
7. A fájdalom összehozza az embereket, talán még az örömnél is jobban, mert az utóbbiról, amilyen javíthatatlanul hálátlanok vagyunk, hamar elfeledkezünk. Eva García Sáenz de Urturi
8. A fájdalom először olyan, akár a ránk zuhanó hegy. Összelapít. Aztán - csak ki kell várni - és egy napon porszemmé zsugorodik. (...) Előbb-utóbb minden baj elrendeződik. Csak éppen addig nem szabad és nem érdemes belehalni. Vihar Béla
9. A fájdalom kétféle. Van az, amelyik erőssé tesz, meg a haszontalan, ami csak szenvedést okoz. Nincs türelmem a haszontalanhoz.
10. A fájdalmat nem lehet elfelejteni, sőt újra és újra felidéződik, mint egy betegség. Szívek szakadnak meg, és nincs rá gyógyír; az ember csak azon tûnődik, hogy mi történt azzal az élettel, amelyet együtt kellett volna leélniük. Suki Kim