Ugrás a tartalomra
A génmanipuláció kifejezés elég modernnek tûnik, valójában azonban az emberiség egyik legősibb technikáját takarja. A civilizáció igen nagy része lehetetlen lett volna a szelektív tenyésztés és növénynemesítés nélkül - ezekkel a kitartó módszerekkel (a kívánatos tulajdonságok kiválogatásával) lehet javítani a háziállatok és fogyasztásra termesztett növények minőségét. Az emberek az elmúlt évszázadok és évezredek során apránként egyre hangsúlyosabbá tették a leghasznosabb tulajdonságokat ezekben a fajokban, aminek barátságos kutyák, jól tejelő szarvasmarhák, háziasított csirkék, ehető búza és kukorica és a többi lett az eredménye.
Kapcsolódó idézetek
-
Mióta az ember növényt nemesít és állatot tenyészt, mindig beavatkozott a természetbe. A géntechnológia a beavatkozásnak radikálisabb módja, de hogy ez az ördögtől való lenne, ennek semmi alapja nincs.
Venetianer Pál
-
Maguk az emberek - szellemi és fizikai képességeik egyaránt - genetikai beavatkozással, a génmódosítások és a kiborg technológiák alkalmazásával megváltoztathatók lesznek. Ez alapvetően új helyzetet teremt. Amikor megcsodáljuk az ókori irodalom és képzőmûvészet fennmaradt alkotásait, a több ezer éves időbeli távolság ellenére azonosulni tudunk az akkor élt mûvészekkel és civilizációikkal. Abban viszont egészen biztosak lehetünk, hogy a néhány évszázad múlva domináló intelligens faj a legcsekélyebb érzelmi azonosságot sem mutatja majd velünk - jóllehet racionálisan megértik viselkedésünket.
Martin Rees
-
A génmanipulációtól az önzésig az emberi viselkedés valamennyi formája sokkal összetettebb, árnyaltabb, vagy egyszerûen túl jól mûködik ahhoz, hogy egyszerûen csak rásüssük a bûn bélyegét.
-
Valamennyien abban a hitben növünk fel, hogy egy hatalmas gépezet fogaskerekei vagyunk. És mind fontosak vagyunk, akárkik legyünk is, akárhogyan is nézzünk ki. De ez nem így van. Az orvostudomány, a gyógyszerek, a modern technika, a génmanipuláció és hasonló dolgok segítségével elvesszük a természettől a kiválasztás lehetőségét.
Karin Smirnoff
-
Az embernek meg kellene értenie, hogy saját maga is egy általános feladatmegoldó gép, és ez a funkciója az emberi evolúció sok millió éve alatt csiszolódott ki, általa értük el az emberi társadalom és technológia minden eredményét. Az emberi intelligencia nem egyetlen testbe, egyetlen programba lett belegyömöszölve, hanem nagy közösségek, nemzetek, társadalmak hordozzák, és természete folytán szinte minden feladat megoldására képes. Ha kiválasztjuk egy-egy tulajdonságunkat, például az ember testi erejét, állkapcsának zúzóképességét, izmainak teljesítményét, azt látjuk, hogy számtalan olyan állat él a Földön, amelynek ezen tulajdonságai sokkal jobbak, és mégsem vette át az "uralmat" felettünk. Az ember ereje a közösségeiben, a milliárd részre osztott, kíváncsi, érdeklődő, kreatív elméjében rejlik, amely állandóan ontja magából az ötleteket; a kommunikáció során ezek az ötletek rekombinálódnak, szelektálódnak, és gyorsvasút, háromdimenziós tévé, tenyérnyi, mindent tudó mobil lesz belőlük.
Csányi Vilmos
-
A mesterséges intelligenciát használó társadalom egyre inkább függ a találmányától, miközben a gépeket továbbra is egy szûk elit irányítja, és a gépek döntéseit a társadalom csupán azért fogadja el, mert azok elvileg magasabb életszínvonalat tesznek lehetővé. Az emberiség olyan állapot felé sodródik, amelyben könnyen azon kaphatja magát, hogy már nem is képes kikapcsolni ezeket a gépeket, ez ugyanis gyakorlatilag az öngyilkossággal érne fel. A fizikai szükségletek kielégíthetők, a gyerekek "pszichológiailag higiénikus" körülmények között nevelkedhetnek, és mindenkinek megvan a maga dolga, ámde azon az áron, hogy maguk az emberek nem lesznek egyebek, mint a gépek háziállatai.
-
Bebizonyosodott, hogy a kemizált és gépesített mezőgazdaság ártalmas az egészségünkre és a környezetre, de ma már birtokában vagyunk a tudásnak és azoknak a technikáknak, amelyek révén a hagyományos mezőgazdaság képes lesz megfelelően táplálni az emberiséget úgy, hogy közben megóvja a bolygót.
Marc Dufumier
-
Hogy mi is a mezőgazdaság? Lényegében fogsz egy darab földet, elpusztítasz róla minden élőlényt, beleértve még a baktériumokat is, majd beülteted az ember szolgálatába állított növényekkel. Nincs mit szépíteni, a mezőgazdaság egy biológiai tisztogatás. Nem csak akkor, ha a gazdálkodást szakszerûtlenül végzik, és nem csak akkor, ha a termelés balul sül. A mezőgazdaság lényege az élő közösségek kiirtása azért, hogy végül egyetlen termény maradjon: az ember.
Derrick Jensen
-
A gyógyítás régibb, mint maga az emberiség. A beteg állat is próbál segíteni magán. A kutya füvet keres a réten, ha rosszul érzi magát; ha megsérül, nyaldossa sebeit, és szülés után elharapja kölykei köldökzsinórját, tehát ösztönösen belorvosi, sebészi és szülészi tevékenységet fejt ki.
-
Az emberiséget régi és új betegségek, rossz táplálkozás és környezetszennyezés sújtják, és a génsebészet reményt nyújt e bajok legalább részleges megoldására, elkerülésére. Azt kell tehát meggondolnunk, hogy megengedhetjük-e magunknak azt, hogy folyton azokkal a feltételezett veszélyekkel foglalkozunk, amelyekről nem tudjuk, hogy léteznek-e, és közben korlátozzuk magunkat abban, hogy olyan veszélyek ellen küzdjünk, amelyekről viszont nagyon jól tudjuk, hogy léteznek. Más szavakkal: nagyobb veszély-e, ha óvatosan és gondosan haladunk, mintha egyáltalán nem haladunk?
Stanley Norman Cohen