Ugrás a tartalomra
A hajadra majd ha egyszer
Ráborul a szürkeség,
Szerelmemtől nem menekszel,
Az akkor is érted ég.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem haragszom, hogyha elhagysz engemet,
Mert a nap is elhagyja a kék eget.
Sötét gyászom hallatszik a végtelenig,
Fáj a szívem, fáj a megrepedésig.
-
Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted,
Oh, de megátkoznád csalfa hûtlenséged!
Koszorút kötöznél, könnyed hullna rája:
Letûnt boldogságom sötét fejfájára.
Ady Endre
-
Érted bármit megteszek
Nélküled én elveszek
Nem ég bennem úgy a tûz
Ha engem messze elkerülsz
Hogyha nem hallom szavad
A lelkem többé nem szabad
Minden sóhaj fojtogat
Nem vívok többé harcokat.
Intim Torna Illegál
-
Feketében járnak már az angyalok,
Szerelmünk megfojtották rég a szürke évek,
Hiába táplálnám, ha benned véget ért,
Mit ér az érzés, ha nincs már kiért.
-
Míg az évek szépnek tûnnek,
s aranyszőke hajat dérrel
színezüstté nem csepülnek:
aki szeret, szeressétek,
úgy legyetek üdvözültek,
mert végül az alkalmak is
kopár gyászba feketülnek.
Luis de Góngora y Argote
-
Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá, te kedves,
E lángszivtől szeretve mint valál;
S ha sírban is szeretni enged a halál,
S a szív még ott is érez és dobog,
Elhúnyt szivem téged, te kedves,
Hamvában is szeretni fog.
Bajza József
-
Mikor a Nap egyszer majd kihuny,
a szeretetem akkor is tovább ragyog;
s ha majd a tengerbe omlanak a hegyek,
akkor is veled leszek.
-
Fagyom nem ûzöd el, hiába,
be nem sugárzod éjjelem...
Szavaid nehéz kalapácsa
zuhog szivemre szüntelen.
Alekszej Nyikolajevics Apuhtyin
-
Magad, ha lehunyod, ha elhagysz,
szempillám, barna szirmom elfagy.
Dús lombom, koronám lehullik,
magamon tipródhatok holtig.
Bella István
-
Az egekre felesküszöm,
Hogy szeretni meg nem szûnöm,
Míg a halál bús fátyola
Szememet bé nem takarja;
Kinyílt szívem te előtted,
Melyből bőven megérthetted:
Hogy szeretlek halálomig,
Míg a szívem szét nem omlik.
Dukai Takách Judit