A templomok építésekor szabályosra faragott kövek látványából képződött meg a kocka fogalma a magyarok fejében, korábban vándorló, természeti nép voltunk, a természet pedig idegenkedik a szögletességtől, szereti a dolgokat lekerekíteni, nincs kocka a természetben, bogyók, gyöngyök, szem- és heregolyók, nap és hold, a pongyola pitypang virágzata, a kockával ellentétben a gömb és a golyó szerepelhetett a honfoglalók szókészletében.

Kapcsolódó idézetek

1. Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer apró, csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. (...) És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára és ledöntötték az ő oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő Istenének. Wass Albert
2. Azt gondoltam, ha találkozom Istennel, először azt fogom megkérdezni, mi értelme ilyen csodavilágot teremteni, aztán megtölteni szörnyetegekkel? Miért teremt virágokat, majd alattuk megbúvó kígyókat? Mi célt szolgál egy tornádó? Aztán belém hasított: nem nekünk teremtette.
3. Homok, szikla, víz és ég vagyunk, hajók horgonyai és vitorlák a szélben. Mi vagyunk az utazás egy helyre, ami más lesz, ahányszor csak álmodunk, elbukunk, mosolygunk vagy sírunk. Ragyogó, szikrázó, tökéletlen csillagok vagyunk. Mindig is vágyni fogunk erre vagy arra, mindig lesz, amiben hiányt szenvedünk, mindig több lesz a kérdésünk, mint a válaszunk, de mindig lesznek ilyen varázslattal, boldogsággal teli pillanatok is, amikor az ember megpillantja Istent, és egyszerûen eláll a lélegzete.
4. Bizonyos (…) s kimutatható, hogy nem is lehetnek másképp a dolgok, mert ha már mindennek célja van, minden, ugyebár, szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám ezért is hordunk szemüveget. Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. A kövek arra termettek, hogy szépen megfaragjuk őket, no meg persze, hogy kastélyokat építsenek belőlük. Voltaire
5. Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerû. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak. Így van ez a nyelvrokonsággal is: a nem-szakember észrevételei, kritériumai nem mérvadóak. Nádasdy Ádám
6. Esztelen, vak és bárgyú a szerencse, azt mondják a bölcselők, és akár a gömbölyû kő, oly forgandó-gördülő - mint a kő, oda hull, hová a játszi sors hajítja, a szerencse is. Pacuvius
7. Olyasféle munka a finnugor rokonítás, mint amikor a régész néhány szokatlan helyzetû és alakú kőtömbből képes rekonstruálni a valaha ott állt épületet. A nem-szakember hitetlenkedik: itt csakugyan templom állt? Igen, a szakember azt mondja: ilyen faragású kövek ilyen elrendezésben csakis ezt jelenthetik. Nádasdy Ádám
8. Ha megvizsgálod a világról szerzett tudásunk történetét, egy jól észrevehető mintát találsz. A dolgok természetes magyarázata mindig felváltotta a természetfelettit. Mint egy úthenger. Miért kel fel és megy le a nap? Honnan jön a vihar és a villámok? Miért leszünk betegek? Miért hasonlítunk a szüleinkre? Hogyan jött létre az élővilág komplexitása? És a sort folytathatnám. Ezekre a dolgokra egyszer mind a vallás adott magyarázatot, de ahogy jobban megértettük a világ mûködését, megtanultuk gondosabban megfigyelni, a valláson alapuló magyarázatokat fizikai ok-okozatra épülő magyarázatok váltották fel. Következetesen. Alaposan. Mint egy úthenger. Greta Christina
9. Az építészet is úgy keletkezett, mint akármelyik írás. Ábécének indult. Felállítottak egy követ, ez volt a betû, ahány betû, annyi jel, és minden jelen egy-egy gondolatcsoport, mint oszlopfő az oszlopon. Így tettek az ősi népfajok, mindenütt, egyazon időben, az egész föld kerekén. Victor Hugo
10. Akár óriások építik a kastélyokat, akár emberek a kunyhókat: kastélyok, kunyhók mind mulandó dolgok. Csupán a hegyek, a völgyek, a folyók és a népek örökkévalók, mert azokat Isten teremtette! Wass Albert