Aki másokért él, Aki gyermekként nőtt fel, Ködös álmot nem vár, Szeme könnyet sosem ejt, Csak tûr, csak tûr. Oly sok régi mesét nem is hallok meg már. Miért higgy, miért bízz? Hisz a légbe úgyse ránt a por, mit tündér szór.

Kapcsolódó idézetek

1. Kövesd az álmod, minek más útját járnod? A vészmadár nem repül, hangosan károg, Minden lépéssel közelebb önmagad, Az esőtől csak erősödik benn a mag. Arcodba vág egy baráti szellő, Örülj, hogy őszintén köszönt a teremtő, Ha fáj az emlék, bátran ereszd el, A múlt ördöge a mában nevet fel. Intim Torna Illegál
2. Éjszaka jön, százötven éves éj. S ki éjben születik majd, mit csináljon? Dolgozzék, imádkozzék, tûrjön, várjon, S a sírba is reménysugárral szálljon, Ha könnyel sózott kenyerét megette. Mert változnak a csillagok felette. Reményik Sándor
3. Mondd azt, hogy úgy vársz, mint hajnalt az ég, S álmomban szöktetsz át sok rossz mesén, Biztass, hogy tiszta a szándék, a cél, S mostoha ágyban nem ébreszt a fény.
4. Szeresd a gyermeket! Ne legyen bús, komoly, Szemének tükriből játsszék örök mosoly. Maradjon a gyermek: gyermek, míg csak lehet, Majd érzi súlyosan ő is az életet. Hintsen a kikelet tarka virágokat, Daloljon a madár az árnyas lomb alatt. Csörgesse a patak csillogva gyöngyeit – Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit! Pósa Lajos
5. Ha majd kísért idegen délibáb, Testvér, erős légy, ne higgy néki! Amit az ősi tûzhely lángja fest: Csak az igaz, - a szép, a régi! Ne menj új álmok, új mesék után, Csak egy igaz: a régi! Jankovics Marcell (hegymászó)
6. Nekem boldog gyerekkorom volt. Felhőtlennek nem nevezném, persze, de hát olyan úgyis csak a mesékben létezik. A gyerekkor különben sem azért van, hogy felhőtlen legyen. Arra való, hogy legyen mit feldolgozni ráérő felnőtt időnkben. Már ha megérjük. Rácz Zsuzsa
7. Ne higgye senki, hogy a sorsa eleve elrendeltetett. Nincs született lúzer; csak olyan, aki ezt elhitte és elfogadta. Szendi Gábor
8. Megy az idő, és a tûzből nem marad itt más: csak parázs, De a fénye kitart, és ez jelzi, hogy volt száz varázs, Soha ne félj, ami fontos, az nem tûnhet el - hinned kell! Amíg élsz, veled él, nem fújja a szél soha el.
9. Mert jól tudom, hogy lenne másik élet És másik csillag, másik szerelem, És nincsen, aki megszabja nekem, Hogy mit féljek, mire várjak, mit reméljek, (...) s ha sorsa van, választott sorsa van mindenkinek, hát lettem, ami lettem, de nem azért, mert másként nem tehettem. Markó Béla
10. Bár lennék, bár lennék jó tündér, És szórhatnám szét az ünnep kincsét. Értük szól a dal most, hogy ébredj már, Még hány és hány gyermek él, kit zöld fenyő sem vár. Szinetár Dóra