Amikor anyám méhéből a világra jöttem, miért nem mindjárt síromba estem? Nyugodhattam volna akkor, szemem örökre alva, hogy bánatot soha ne lásson...

Kapcsolódó idézetek

1. Nem volna szomorú úgy feküdni a sírba, hogy egyetlen pillanatra sem tûnődtünk el rajta, miért is születtünk meg? Ki ne pattanna ki az ágyból erre a gondolatra, hogy mielőbb folytathassa a világ felfedezését és az örvendezést, amiért mindennek a részese lehet? Richard Dawkins
2. Arra születtem, hogy kisgyerek legyek, s anyám mellett lassan játsszam az életet. Arra születtem, hogy felnőtt is legyek, s megértsem a szóból azt, amit lehet. S végül arra jöttem én a világra, hogy elhiggyem azt, hogy nem vagyok hiába. LGT
3. Mint a legtöbben közületek, én is sírva jöttem a világra, míg körülöttem mindenki nevetett. Nos, elégedett leszek, ha nevetve hagyhatom el ezt a világot, míg körülöttem mindenki sírni fog.
4. Semmi sem keletkezik és semmi sem múlik el, Minek ne lenne sóhajunk s jajunk a bére; Anyánk fájdalmából jöttünk e világra, És saját fájdalmunk lesz szívünk utolsó verése. Francis Thompson
5. Nem fáról lehulló gyümölcs lettem, hanem mag, amely arra vár, hogy elvessék, elültessék az örökkévalóságnak. A férjem szívében akartam lakni. Õ volt a csillagom, a sorsom, a hitem, a végzetem. Kicsiny voltam, de hatalmas életerő lakozott bennem. A világmindenség összes csillagát összegyûjtöttem a két szememben, hogy a fényében füröszthessem őt. Consuelo de Saint-Exupéry
6. Minden egyes alkalommal, amikor nevettem vagy mosolyogtam, arra kellett gondolnom, hogy hányszor fogok még sírni ugyanezzel a szájjal és szemmel. Aztán a szemem egy szép napon csukva marad, és mások fognak sírni meg nevetni, de akkor én már a föld alatt leszek. Janne Teller
7. Könnyek között jöttem emberként élni, Anyám karja féltőn vigyázott rám. Az első bánatomra egy mosoly volt a válasz, Nincs baj, az élet ilyen, néha fáj.
8. Mindig is csak arra vágytam, hogy biztonságban meglapulhassak, hogy valaki őrködjön felettem, hogy beáshassam magam egy anyaméhszerûen meleg helyre, és meglapulhassak ott, elrejtve az ég közönyös tekintete és a zord levegő ártalmas érintése elől. Ezért jelentett számomra mindig menedéket a múlt; egy olyan helyet, ahová lelkesen térek meg, hogy kezemet összedörzsölve lerázzam magamról a hideg jelent és a még hidegebb jövőt. John Banville
9. Az élet még sohasem volt ily világos előtte. Eddig mindig egy zavaros és bántó látvány volt. Hol ennek, hol annak az impulzusának engedelmeskedett, keresett kellemes és szórakoztató dolgokat, és kerülte a kényelmetlen és bajjal járó ügyeket. Ilyen mindazoknak a sorsa, akik beleszületnek egy életbe, amely alapjában véve sem veszélyesnek, sem becsületesnek nem nevezhető. És ebben az életben keringett és csetlett-botlott, mint az az ember, aki egy őserdőben született, és sohasem látta a tengert vagy az eget, és most egyszerre valami végtelen tisztásra kerül. Herbert George Wells
10. Kivánom, hogy az újszülöttet ked­ves szülőivel tartsa meg az ég, s áldásában bőségesen része­sítse, áraszsza a megelégedés fényét életükre, a sors tövisei sohase férkőzhessenek életének virágai közé.