Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az egyedek nem stabilak, hamar elenyésznek. (...) Ám a gének földtörténeti időkben honolnak, a gének örökkévalók. A gének, mint a gyémántok, örökkévalók, de nem pontosan úgy, mint a gyémántok. Az egyedi gyémántkristály maga marad fenn, az atomok változatlan mintájaként. A DNS-molekulák nem ilyen értelemben tartósak. Bármely anyagi értelemben vett DNS-molekula élete meglehetősen rövid - talán néhány hónap, de semmi esetre sem több, mint egy emberöltő. A másolataiban viszont elméletileg évek százmillióin át élhet egy DNS-molekula.

Richard Dawkins
🔮 Jövőkép 🦁 Bátorság próbája
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Ha úgy vesszük, akkor maga a DNS is tekinthető csupán önfenntartó programnak. Az élet az információk óceánjában szerveződött rendszerbe. Így alakulhattak ki a földön az állatfajok. A gének is egyfajta memóriabankok. Magát az embert pedig épp az emlékezete teszi egyedivé, amely meghatározhatatlan, de szerepe meghatározó az emberiség számára.
  2. Nincsenek egyedülálló gének; a gének sokasága létezik, és viselkedésük attól függ, hogy mi történik a testben. Másképp mûködnek az egyik emberben, mint a másikban. A gének a genetikai demokrácia tagjai.
  3. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
  4. Az egész genetikai program a DNS, és nem maguk az emberek szolgálatában áll. Mi csupán az életet hordozó molekulák időleges tárolói vagyunk. Ebben az esetben a csomagolás, vagyis mi magunk, arra szolgál csupán, hogy eldobják. Rudi Westendorp
  5. Az emberi test minden egyes sejtje átlagosan 7 évente kicserélődik. Mint a kígyóknál, utunk során ledobjuk bőrünket. Biológiailag újjászületünk. Kereshetjük a változást, valószínûleg keressük is. A változás azonban nem látható. Legkevésbé saját magunk számára. De mindannyian változunk. Teljesen, örökre. Amikor olyanokat mondunk, hogy "az ember nem változik", az csak az őrült tudósokat hajtja, mert minden tudomány szerint az egyetlen állandó a változás. Az energia, az anyagok állandóan változnak. Alakváltozás, összeolvadás, felnőtté válás, halál. Ez az az út, amit az ember nem változtathat meg. Ezekbe a dolgokba kapaszkodunk ahelyett, hogy azzá válnánk, amik lehetnénk. A régi emlékekbe kapaszkodunk ahelyett, hogy újakra tennénk szert. Az út, amelyhez hittel ragaszkodunk, minden tudomány ellenére... ezek azok a dolgok, amik változatlanok az életben. A változás állandó. Az, hogy változást tapasztaljunk meg, csak rajtunk múlik. Úgy vesszük, mint a halált, vagy mint egy második esélyt az életre. Ha kinyújtjuk az ujjainkat, elveszítjük a fogást, és vele együtt a színtiszta adrenalin érzését. Bármelyik pillanatban kaphatunk egy új esélyt az életre. Mindig újjá tudunk születni.
  6. Minden, amit magunk után hagyunk, átmeneti. Semmi sem számít. Néhány generáció múlva az átadott DNS-ünk felhígul az egyetemes emberi DNS-be. Semmilyen személyes vonásunk nem lesz felismerhető. Nincs mód a csalásra. Minden és mindenki teljesen el lesz felejtve. Penn Jillette
  7. Az emberi genom nem fénymásolathoz hasonlít, hanem inkább egy zongorához, ahol a zongora billentyûi jelképezik a genomot. Mindannyiunkban más billentyûzet van, és ezek sorrendje nem változik egy életen át: azzal halunk meg, amivel születtünk. Csak a kotta változik: ez az epigenetika.
  8. Az evolúció kizárólag olyan dolgokon alapszik, amik szinte soha nem történnek meg. Minden születés egy potenciális fajképződési lehetőség, új fajok mégis csak nagyon ritkán, majd ha millió születésenként egyszer képződnek. A DNS szinte soha nem mutálódik - trilliárd másolásonként ha egyszer -, az evolúció mégis ezen múlik. Végy egy csomó rendkívüli eseményt - dolgokat, amik szinte sosem történnek meg -, válogasd szét őket pozitív, semleges és végzetes eseményekre, majd erősítsd fel a pozitívak hatását (ez utóbbi automatikusan megtörténik amikor replikáció és versengés van jelen), és evolúciót kapsz. Daniel Dennett
  9. A vírusok sem örökéletûek. Tulajdonképpen ők is biológiai entitások, úgy épülnek fel, mint bármely élőlény: fehérjékből, zsírmolekulákból, nukleinsavakból, ezért kedvezőtlen környezetben, például UV-sugárzásnak kitéve szétesnek, elpusztulnak. Ám nagyon hidegben, oxigénhiányos környezetben jó eséllyel szaporodásra képesek maradhatnak. Kemenesi Gábor
  10. Legintimebb pillanatainkban is, amikor egy új emberi élet születik, a vírusok létfontosságú szerepet játszanak túlélésünkben. Nincs mi és ők, csak a DNS örökké változó, összefonódó keveréke. Carl Zimmer
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat