Ugrás a tartalomra
Cédrus szeretnék lenni csak
A házikód előtt
Picinyke cédrus-ág
Az ág egy levele
A levél árnya csak
Az árny mely hûset ad
Hogy homlokodra hulljak
Egy kósza pillanatra.
Kapcsolódó idézetek
-
Könyörülj rajtam, változtass sós cseppé,
hadd száradjak fel szépen, finoman
azon a búcsúlevélen, egy hullámos kis dudort
hagyjak csak magam után.
-
Az évek elmúltak mögöttem
S ami előttem van, nagyon kevés:
Csöndes elmúlás. Csöndes temetés.
Heltai Jenő
-
Õrizd azt, ki vagy, kettős őrizettel,
Hogy ki beléd pillant, csak annyit lásson,
Pompás és szerény kertje vagy magadnak,
Mely mögött mélyből fogant gyökerekkel
Hajlanak a virágok apró száron
A lágy fûre, mely szinte láthatatlan...
Fernando Pessoa
-
Hagyd nyitva az ajtót, hadd lássak egy kis fényt, egy cseppnyi világosságot, kis jelét annak, hogy vagytok, maradékát annak, hogy voltam.
Tadeusz Konwicki
-
Hiányzol, mint levél a fának,
Dideregnek a csupasz ágak.
Hiányzol, mint a víz a halnak,
Egy kis idő, és belehalnak.
-
Miként a fû, majd én is sorvadok,
S ha gyötörnek is vágyak, sóhajok,
Csak úgy szólnak a bordáim alatt,
Mint rét ölén az őszi bogarak.
Bárdosi Németh János
-
Csak egy kézmozdulat, egy enyhe árny az arcon,
elég neki, hogy hírül adja, mit akar,
hogy gondolata zaj nélkül szárnyra kapjon,
szelíd eső gyanánt s nem mint a zivatar.
-
Kezed akarok lenni, arcod alatt a vánkos,
kisimult lepedőd, réted, gyûretlen hajnal.
Életed akarok lenni, szuszogó fád, világos
erdőd az égigérő, örökös virradatban.
Bella István
-
Lennék féreg, melynek látköre
Egy fának árnyán túl nem terjede,
Melynek, hogy éljen, csak egy nap jutott,
Csak egy korányt és alkonyt láthatott.
Lennék bármi - felhő vagy fergeteg,
Féreg vagy tölgy - csak ember ne legyek!
Eötvös József
-
Van, hogy akarom, de nem merem,
Néha bekerít a félelem.
A fény csak fordított árnyék,
Veled én teljessé válnék.
Tóth Gabriella