Ugrás a tartalomra
Minek nékem szép szem
korom-fénye?
Napjaim mért szállnak
sötétségbe?
Ifjú esztendőim
vesznek, múlnak,
szemöldök-bokraim
szélbe hullnak.
Sorvadj, szív, sóvárogj,
árva gerle,
mért vagy szép, ha párod
nincs semerre?
Kapcsolódó idézetek
-
Szeretlek, mert oly szép szemed van,
Hogy nappal van, hol az ragyog;
Még a lelkemben sincsen éjjel,
Pedig én oly sötét vagyok!
Vajda János
-
Szép életem, lobogj, lobogj tovább,
cél nélkül, éjen és homályon át.
Állj meg, te óra és dőlj össze, naptár,
te rothadó gondoktól régi magtár.
Ifjúságom zászlói úszva, lassan
röpüljetek az ünnepi magasban.
Kosztolányi Dezső
-
Mert messze vagy, mert messze vagy,
olthatatlan a szomjúságom,
hangodat, hogyha hallanám,
nem lenne több szomorúságom,
hogyha látnám szép arcodat,
le nem venném a szemem róla,
s titkon néznélek éjjel is,
álmodban, amikor nem tudsz róla.
Várnai Zseni
-
Mintha ifjúságom bús öregkor lenne.
Nem szeret, nem lángol piros szenvedéllyel;
Borús, barna árnyék borul a lelkemre,
Mely beteg és sápadt, mint hûs, holdas, éjjel.
Jovan Ducic
-
Tûnnek évek, jönnek évek.
Köd s homályra fény terûl,
A leszállott esti csillag
Reggel újra felderûl:
De az ifjukor kihervadt,
Véle kéj és szerelem,
S nem hozhatja vissza többé
Semmi földi kérelem.
Bajza József
-
Téged keresnek szemeim,
Csak tégedet, szerelmem!
S mindenkit látnak szemeim,
Épen csak tégedet nem!
Ne látnám többé a napot, eget,
Csak láthatnálak, lelkem, tégedet!
Petőfi Sándor
-
Akik elítélnek, azok a végeérhetetlen örök szerelmem miatt szólnak meg engem. De mit tehetnék én, amikor a szívem sehol nem lel vigaszt? Hogy hallgattathatnám el? Talán parancsolhatok önmagamnak? Jaj szívem! El tudod viselni, hogy nincs veled, kinek szép szeme a szerelem éltető forrása?
-
Szerelmem gyönyörû szenvedésem
Magamban hordalak mint sebzett madarat
S nem sejtve néznek ők hol utunk elhalad
Ismétlik a szívem szőtte szép szavakat
Melyek nagy szemedért meghaltak alig-élten
És nem boldog a szerelem.
-
Itt hagytál, mint levél az ágat,
Erdőt a vándormadarak,
Elvitted mosolyod sugarát
És szívem árva, bús maradt.
Reviczky Gyula
-
Ó, mi szép az ifjúkor, csak
gyorsan elszáll, mindhiába!
Vígan élj, gondolj a mára:
hátha rosszabb lesz a holnap.
Lorenzo de` Medici