Ugrás a tartalomra
Óh egy ép és szóló ember
Néma porrá hogy lehet?
És ez agyaghüvelyéből
Ki hogyan s mint költözhet!
Kapcsolódó idézetek
-
A legtöbb emlős úgy bújik elő az anyaméhből, mint az égetett agyagszobrok a kemencéből. Ha megpróbáljuk átformálni őket, megkarcolódnak, sőt el is törnek. Az ember viszont úgy jön elő a méhből, mint az olvadt üveg. Egész meglepő mértékig lehet nyújtani és formálni.
Yuval Noah Harari
-
Az ember nem vághatja ki magából a múltját. Az ember a múltjából van gyúrva, mint a szobor az agyagból.
-
Hát mi az állat? Járó por. És mi az ember? Beszélő sár.
Schein Gábor
-
Vannak napok, amikor nagyszerû dolgok történnek, minden gyönyörû és tökéletes, aztán egy csapásra minden pokollá válhat. Mint amikor az ember részeg. Először egész kellemes és megnyugtató. Majd hirtelen forogni kezd veled a szoba, rosszul leszel, és, hát, lehet, hogy az élet is egy kicsit ilyen.
Benjamin Alire Sáenz
-
Maguk a "dolgok" is csak történések, még ha kissé egyhangúak is. Történések az újból porrá válás előtt. Mert előbb vagy utóbb nyilvánvalóan minden visszatér oda, ahonnan jött: elporlad.
Carlo Rovelli
-
Kemény vagyok és omló por vagyok,
nem olvadok és nem köt semmi sem,
ketten vagyunk, mikor magam vagyok,
a lelkem szikla, testem végtelen.
Nemes Nagy Ágnes
-
Nem megy (...) semmibe semmi, hanem csak eloszlik,
És megtér anyagához, amelyből összeverődött.
Titus Lucretius Carus
-
Az emberben olykor kiépül valami hazugság, jó szilárd vastraverzekkel, cementburkolattal, aztán reggelre kelve úgy összeomlik, mint ahogy csak egy hazugság omolhatik össze.
Karácsony Benő
-
Porból vagyunk, porrá leszünk,
Egy pillanat, fényes jelenség,
Öntudatos, szép életünk.
Dura Máté
-
Át- s átalakult vérem, bőröm, minden
sejtje testemnek, bánatom, reményem.
Mily lakócsere az agyban, a szívben!
Bár nekem is a vakitó veszélyben
a hûség daca volt a menedékem:
más a jövőm, a járásom, beszédem!
Egy nem változott, szívem egy lakóját
nem cseréltem: úgy szeretlek, mint régen.
Te vagy bennem a biztos állandóság.
Te vagy - romolhatatlan láng!- a lényem.
Illyés Gyula