Talán akkor eszmélt rá először, amikor egymás karjában sírtak, hogy bizonytalanságban élni, a kudarc és az újrakezdés között ingadozni ugyanannyi örömet szerezhet, mint amennyi fájdalmat okozhat.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem tudják, mi a fájdalom, gondolta. Ettől a felismeréstől egyszerre magányosnak érezte magát (...). Újra meg újra átélte a kínlódás és az egyedüllét perceit. Lois Lowry
2. Életében először érezte sürgető szükségét annak, hogy valakitől tanácsot kérjen. Annyi baj volt csupán, hogy a tanácskéréshez valakit a bizalmába kellett avatnia, s ez egyúttal azt jelentette, hogy kénytelen kiszolgáltatnia magát, elárulni titkait. Stieg Larsson
3. Azért sírtunk, mert elvesztettünk valamit, és kaptunk valamit cserébe. És azért, mert elveszíteni és kapni valamit egyformán fájdalmas. És mert tudtuk, mit vesztettünk el, de még nem tudtuk szavakba önteni, mi az, amit kaptunk. Janne Teller
4. Néha, nehéz körülmények között, összetévesztheti az ember az együttérzést a szerelemmel. Carlos Ruiz Zafón
5. Eddig oly keveset használta a "boldogság" szót, most mégis eszébe jutott. Ha valaha is tudta, mi a boldogság, ma már arra sem emlékezett, mikor érezte utoljára. Ken Follett
6. Annyi szomorúság, tanácstalanság, igen, kétségbeesés volt arcában, hogy meg kellett állnom, vissza kellett néznem. Néztem, és azt hittem, megszakad a szívem. Talán soha nem szerettem úgy, mint ebben a pillanatban. Márai Sándor
7. Az elmúlt év eseményei sok mindenre megtanítottak magammal és a világgal kapcsolatban. Például hogy a szeretteinken ejtett sebeket sokszor könnyebb megejteni, mint begyógyítani. (...) A legfőbb tanulság azonban az, hogy lehetséges az, hogy két ember újra meg újra egymásba szeressen, még akkor is, ha hosszú időn keresztül legalább egyikük csalódott volt. Nicholas Sparks
8. Annyira könnyû lett volna elmenekülni az érzések elől, de nem volt szabad sem a múlt emlékei közé, sem a jövő ígéreteihez rohannia, meg kellett tapasztalnia, ami itt és most történik vele, akármennyire fájjon is az. Meg kellett élnie, hogy elveszíti Mayát, és elveszíti a boldogságot is vele. (...) Fájdalom, amit akkor érzünk, ha igazán életben vagyunk? Gaál Viktor
9. Nagyon gyakran megtörténik, ha az ember szerencsés, és rátalál valakire, mondjuk én férfi egy nőre, vagy te nő egy férfira, vagy nő nőre, vagy férfi férfira, aki valóban szereti - akkor lehet, hogy az első élmény abban a pillanatban, amikor rájövök, hogy most valakivel vagyok, aki tényleg szeret, a zokogás lesz. És a másiknak el kell fogadnia, hogy nem is tudja, hogy miért zokogok, de abban a pillanatban, amikor úgy érzem, hogy hazaértem, vagy végre kaptam valamit, ami eddig nekem még soha nem volt, akkor az első élmény a zokogás. Ha ezt a párom el tudja viselni, akkor minden rendben van. Ha nem, akkor baj van. Feldmár András
10. Sírt önmaga miatt, sírt, mert megváltozott, és mert néha a legjobbféle változás is felér egy apró halállal. Cassandra Clare