Búcsúzás idézetek

Mért kínzol, mért nem hagysz el? Szemed mért kérlel még, Hogyha búcsúznod kell? Szűcs Judith

Komoly ütés ez az utolsó harangütés az óévben! Egy ismerősünktől kell búcsúznunk, de nem, mint rendesen történni szokott, abban a reményben, hogy viszontlátjuk, hanem ab­ban a teljes bizonyosságban, hogy sohasem fogunk vele találkozni. De éppen azért a búcsúzásnál véssük még egyszer jól emlékünkbe vonásait, hogy gyakran emlékezzünk rá és megőrizhessük jó emlékét.

A tragédia és a tréfa közötti különbség: aki látja, annál felfogás dolga, aki éli, annál szenvedés vagy öröm dolga. Rejtő Jenő

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább.

Az emberélet nagyon rövid, és súlyos ára van. Ha lejárt a számodra kiszabott idő, egyszer csak nehéz lesz majd az embertest, és szörnyen fájni fog magaddal vinni mindenfelé. Akkor újra fel kell venned a szárnyad, és el kell repülnöd ebből a világból.

Végignéztem emberéletem utolsó napfelkeltéjét, most is pontosan emlékszem rá, de elfelejtettem minden az előtt látott napfelkeltét. Akkor utoljára úgy bámultam a hajnal fenséges csodáját, mintha először látnám. Azután búcsút vettem a napvilágtól, hogy azzá lehessek, ami ma vagyok.

A mi életünk is véget ér majd valamikor. Hogyan lehetne megúszni úgy ezt az egészet, hogy ne nagyon szenvedjünk odáig? Lényeg, hogy nem láthatjuk a saját temetésünket, mert azt rosszabb lenne végignézni, mint az első napot a suliban, vagy amikor iskolafogászaton állunk sorban. Hartay Csaba

Nehéz a szivem, hiszen bút fogan: örömöm tán a büntetések hozzák, hogy sírva nézem majd ha boldogan sétálsz azzal, ki méltóbb lesz tehozzád. József Attila

És milyen kár, hogy csak akkor vettük észre: ez volt a boldogság, amikor már régen véget ért. A boldogság. Mert a Pillanat örök marad. Mindörökké az idő s tér közé, mint ék, ott ragadt, miként léckerítés között szakadt rongydarab. Emlékszel hol maradt, hová lett az a pillanat?

A temető célja, hogy lezárást adjon, de sokunk számára a sírok kérdőjelek. Miért? Miért pont te? Miért ilyen korán? Hol vagy most? Kivé váltál volna, ha minden másképp alakul? Fredrik Backman

- Én nem akarok elbúcsúzni tőled! - Hát nem érted? Pontosan ez bizonyítja, hogy igazam van. Fontosabb vagy nekem, mint én neked, mert én meg tudom tenni (...). Ha az a helyes, hogy elbúcsúzzunk, akkor én inkább magamnak okozok fájdalmat, mint hogy neked ártsak, nehogy veszélybe sodorjalak! Stephenie Meyer

Ha mindig azt nézed, miért ne légy együtt valakivel, nem is jön össze. De egy adott pillanatban lehet, hogy hagyni kéne, és megélni a szív dolgait.

Ó, ha akárcsak egyetlen rövid pillanatra (...) föl lehetne nyitni az emberi koponyát és fél szemmel bepillantani, miféle gondolatok forognak benne! Hiszen az örök talány gyötri a lelket, megzavarja az értelmet.

Sosem könnyû elmenni, de eljön az idő, amikor tovább kell lépnünk. Így tudjuk magunk mögött hagyni a gyerekkorunkat, így tudjuk elengedni a múltat, így lehetünk jó szülők. Igen, elmenni sosem könnyû, különösen azoknak, akiknek nincs hová menniük.

Vannak ezek a pillanatok, amikor minden normálisnak tûnik, a világ éppolyan, mint amilyennek lennie kellene, de aztán rájövök, hogy nincs többé.

El akarom hitetni magammal, hogy még mindig itt van? Vagy azt szeretném, maradjon belőle valami, ha örökre elmegy? Jodi Lynn Picoult

Búba merültnek mondd: a bánat nem örök, A gond is elrepül, akár az örömök.

Ha innen kikerülünk, mi akkor is itt maradunk már. Mintha valami madzag lenne rajtunk onnantól, így képzelem, és mindig megállít ez a börtön, mert van egy görcs, amivel ennek a zárkának a rácsaihoz vagyunk kötözve. Esküszöm, elszakítanám! Jó lenne valahogy kitörölni, letagadni ezt az egészet, hogy ne bántsanak ez miatt odakint a tisztességes állampolgárok, hogy azt higgyék, mink is olyanok vagyunk, mint ők. Hartay Csaba

Téged választottalak, véglegesen és visszavonhatatlanul. Hogy örökre-e? Remélem. De egyszer már ígértem neked, hogy örökké, szóval azóta óvatos vagyok ezzel az óriási, rettentő ígérettel. Ruth Rendell

Amióta engem arra az előletek elzárt helyre vittek, hosszú idő múltán és sok nehézség leküzdése után ma először láthatjuk viszont egymást. S ahelyett, hogy vidáman csevegnénk és nevetnénk, nekiállunk bőgni egy sort! Inkább örüljünk ennek a szép pillanatnak. Cao Hszüe-csin