Carpe diem idézetek

Könnyelmûen és gondtalanul jól élők voltunk a magunk módján mindketten: sohasem töprengtünk a holnapon, s eszünkbe sem jutott, hogy majdan anyagi nehézségeink lehetnének. Járni a vizeken - ez a bizonyosság élt bennünk. Dénes Zsófia

Az életet rögtön el kell költeni, helyben elfogyasztani, amikor még meleg, mint a frissen sült halat újhagymával a piacon.

Időnk minősége attól függ, mennyire vagyunk képesek a jelenben élni.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rám ragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem. Várnai Zseni

A világ azt várja tőlünk, hogy folyamatosan csináljunk valamit, míg a bennünket éltető élet csupán annyit kér: hagyjuk megtörténni, aminek történnie kell. (...) "Mi a teendő, amikor nem tudjuk, mi a teendő?" (...) "Semmi!" Ne csináljunk semmit, várjunk, amíg egy nálunk nagyobb erő mozgat meg bennünket: maga a helyzet. Feldmár András

Nem éljük meg a pillanatokat, hanem mindent azonnal akarunk, rohanunk, közben pedig az élet elszalad mellettünk. Nagyszerû profittermelő gépezetek vagyunk a pénz mátrixában. Für Anikó

Élvezd, amíg van még mit, mintha ez a perc lenne az utolsó, nem attól haladsz előre, ha összevissza futkosol. Punnany Massif

Sok idős ember mondja, hogy csak egyvalamit sajnál: azt, hogy fiatalon egy pillanatra sem tudott leállni, és csak most tanulgatja, hogyan kell élvezni az életet.

Rövid az élet, - nincs sokféle lehetőség. Amit mûvelni akarsz, - annak neki kell ugranod, - mert mire tûnődésedből körülnézel, - minden elmúlt! Ha elvéted a tempót, a ritmust - minden későn érkezik. Füst Milán

Feltámadásunk nem lehet más, mint halálunk után meghosszabbítható jelenlétünk hozzátartozóink, barátaink, ismerőseink emlékezetében. Ilyenformán, minden ember saját feltámadásának és "örökéletének" kovácsa. Úgy kell élnünk, hogy megmaradjunk az emberek jó emlékezetében. Nem harmadnapra, hanem már halálunk előtt illene "feltámadnunk", élnünk mások gondolatában. Ehhez persze, nemcsak szavak, hanem tettek kellenek. Tar Károly

Folyamatosan teljesíteni és versengeni vágyunk, de fogalmunk sincs, miért. Fel kell ráznunk magunkat a bódulatból, le kell számolnunk a régi gondolkodásmóddal, nem szabad folyton valamin rágódnunk és aggódnunk - ideje lenne végre szó szerint észhez térnünk. Csak így tapasztalhatjuk meg az életet: nem szavak, hanem látvány, illat, hang, tapintás, ízek révén... hány falatot nyeltünk ma le anélkül, hogy megízleltük volna? Nem tudom, mikor aludtunk el a kormánynál, mert az biztos, hogy földi létünket éberen kezdtük. Primitív őseink füleltek minden gallyroppanásra, minden levélsusogásra. Ma viszont robotpilóta-üzemmódban, őrült tempóban vágtatunk át az életen, hogy elvégezzük, amit kell, és aztán betehessük valamelyik fiókba. Ruby Wax

Ha rendelkeznénk azokkal az előnyös feltételekkel, amelyekkel Buddha is rendelkezett 2500 évvel ezelőtt - királysággal, barátokkal, szeretőkkel, szolgálókkal, mûveltséggel, sportolási lehetőséggel, jó egészséggel és örömteli tudattal -, egy napon akkor is rá kellene ébrednünk arra, hogy a mulandóság minket sem kerül el, és a világi örömök nem tartanak örökké. Ole Nydahl

Úgy éltek, mintha örökké élnétek, sohasem jut eszetekbe törékeny voltotok, nem veszitek észre, mennyi telt már el az időtökből, úgy vesztegetitek, mintha dúskálnátok benne, vagy bőviben volnátok, holott közben talán az az utolsó napotok, amelyet valamilyen formában egy embernek vagy egy ügynek szenteltek. Mindentől halandók módjára féltek, de mindent úgy kívántok, mintha halhatatlanok volnátok. Lucius Annaeus Seneca

Gyûlölte a munkáját, úgy gyûlölte, mint semmi mást a világon. Reggelente ezzel a gyûlölettel ébredt, napközben a másodpercmutatót figyelve ez irányította, és esténként úgy aludt el, hogy szorosan magához ölelte ezt a gyûlöletet, ami vele maradt álmában is. Karafiáth Orsolya

Én egyszerûen csak arra vágyom, hogy a lehető legteljesebben éljem az életemet. Úgy gondolom, hogy mind a munkánkban, mind a szabadidőnkben e szerint kell élnünk. És napjainkban ez azt jelenti, hogy távol kell tartanunk magunkat azoktól a termékektől, amiknek a célja végső soron az, hogy helyettesítsenek minket. Wendell Berry

Ráeszmélt, hogy egész életében mások eszményeit követte, melyeket szavaikkal vagy írásaikkal ültettek el a lelkében, ahelyett, hogy a maga szíve vágyára hallgatott volna. Életpályáját mindig az irányította, hogy mit kellene tennie, nem pedig az, amit teljes szívéből szeretett volna megtenni. Mindig a jövőben élt, és a jelen állandóan kicsúszott a markából. Az eszményei? Arra a vágyára gondolt, hogy az élet ezernyi, semmitmondó tényéből bonyolult és gyönyörû mintát szőjön. De hiszen láthatta, hogy a legegyszerûbb rajz egyszersmind a legtökéletesebb is: amikor az ember születik, dolgozik, megházasodik, gyermekeket hív életre, és meghal! Meglehet, hogy aki megadja magát a boldogságnak, vereségbe nyugszik bele. De ez a vereség bizony sok győzelemmel fölér. William Somerset Maugham

Ahogy álmok ezrein át élünk jelenlegi életünkben, úgy jelenlegi életünk is csupán egy a sok ezer ilyenfajta élet közül, amelybe egy másik, sokkal reálisabb életből lépünk be... és amelybe visszatérünk halálunk után. Lev Tolsztoj

Törődj a perccel... Bornírt szövegecske, de igaza van. Ami volt, ami elmúlt, ami megtörtént, azon már úgysem segíthetünk. S ami lesz, ami jön, ami vár ránk, ahhoz oly kevés a közünk, annyira nem szólhatunk bele... Ragadd meg a percet! A perc - biztos. A pillanatnyi jelennek talán gazdája vagy... És ami ezen túl volt, vagy következik, hagyd a fenébe, ne pocsékolj energiát még arra se, hogy töprengj a jelenen kívül eső dolgokon. Ráérsz akkor gondolkozni, ha majd az akkori pillanat rákényszerít... Szilvási Lajos

Az ember nem gondolja végig, hogy ő milyen ember, ám amikor valamihez viszonyítják, hasonlatosnak mondják, mustrálgatni kezdi önmagát. Valóban? Tényleg? De hiszen én csak élek. Úgy élek, ahogy (hitem szerint) kell élnie egy embernek. Nagy Bandó András

Tudom, hogy mi, fizikusok valahogy úgy értelmezzük a létezést, mint a hullámfunkció összeomlásának egyik tünetét, valamiféle kvantumillúziót, amit érdemes kihasználni, a meghatározatlanság átmeneti fermátáját, de én szívesebben gondolok magamra és a verzióimra úgy, mint arra a hullócsillagra - hogy az általam meghozott összes döntés minden permutációja minden egyes pillanatban létezik, örökké.