Téma
Egyedülálló szülő idézetek
-
Az oktatási rendszerünk az akadémiai képesség ideájára alapoz. Oka van ennek. Az egész rendszert mindenhol a világon akkor találták fel, amikor nem volt közoktatás, a XIX. század előtt. Mind azért jött létre, hogy az ipari forradalom igényeit kiszolgálja. Így hát a hierarchia két ötletben gyökerezik. Először is, a munka szempontjából leghasznosabb témák a tetején vannak. Így vélhetően jóindulatúan elterelték a gyereket az iskolában azoktól a dolgoktól, amiket szeretett, azon az alapon, hogy soha nem kapna munkát, ha azt csinálná. Igazam van? Ne zenélj, nem leszel zenész; ne rajzolj, nem leszel mûvész. Jóindulatú tanács, de mélységesen téves. Az egész világot elnyeli a forradalom. A második az akadémiai képesség, ami tényleg dominálni kezdte az intelligenciáról alkotott képünket, mert az egyetemek a saját képükre formálták a rendszert. Ha belegondolunk, a közoktatás egész rendszere a világ körül az egyetemi felvételi elnyújtott folyamata. És a következmény az, hogy sok igen tehetséges, briliáns, kreatív ember azt gondolja, hogy nem az, mert a dolgot, amiben jók voltak, az iskolában nem értékelték vagy akár stigmatizálták. Azt gondolom, nem engedhetjük, hogy ez így menjen tovább. Ken Robinson
-
Soha nem teszünk le arról, hogy megleljük a valódi társat, az örök szerelmet úgy, ahogyan arról kislányként álmodtunk, ahogyan mindezt a filmekben láttuk. Ez nem korfüggő. Lehetünk húszévesek, ötvenévesek, talán még százévesek is. Vannak szünetek, időszakok, amikor látszólag hanyagoljuk a témát, sőt úton-útfélen azt hangoztatjuk, hogy milyen jó egyedül. Aztán jön egy borús este, egy hideg karácsony, az egyedül töltött negyvenedik szülinap, és rájövünk, hogy megint hazudtunk magunknak. Társat szeretnénk végre. Egy életre. Leitner Olga
-
A háború idején nem a szavak beszéltek, hanem az arcok és a kezek. Az arcokból megtudhattad, segíteni vagy ártani akarnak-e neked a körülötted lévők. A szavak nem segítették a megértést. Az ösztönök közvetítették a helyes információkat. Az éhség visszaveti az embert az ösztönök, a beszéd előtti nyelv szintjére. A kezet, mely egy darab kenyeret vagy egy vízzel teli konzervdobozt nyújt feléd, amikor már térdre rogytál a gyengeségtől, sohase felejted el. Aharon Appelfeld
-
Csak a technológia változott, mi magunk egy cseppet sem. Mi magunk úgy gondoljuk, genetikai örökség, hogy egy kicsi, kellemes közösség közepén ülünk, mindenki, mi is, elmondhatja véleményét, és hamarosan kialakul a biztos alapokon álló, megdönthetetlen közösségi tudás, ami segít, ha betegek leszünk, eligazít a politikában és minden létező egyéb bajunkban. Egy kattintás, és ömlik a tudás az ölünkbe. Drága szíveim, nem egészen így van. Sőt egészen nincs így! Az interneten mindenki véleménye megjelenik, természetesen azoké is, akik értenek a vitatott dologhoz, meg azoké is, akiknek nincs egyebük, csak a véleményük, de azt megosztják velünk. Meg kell tanulnunk, hogy az interneten kialakuló közösségi tudás, mert az azért itt is kialakul, lassan, fontosabb kérdésekben már néhány hónap, másokban évek alatt jelenik meg. És ha már megjelent, nem feltétlenül lesz bizonyítottan igaz, egyedüli, elfogadott, mert kialakulását is vélemények kísérik, és mindig akadnak néhányan, akik azt gondolják, nem úgy van. Csányi Vilmos
-
Az elméleti matematikusok önmagáért, a probléma szépségéért vizsgálnak bizonyos dolgokat, azután egyszer csak az ebből születő eredmények forradalmasíthatnak bizonyos alkalmazásokat. A matematikusokat nem szabad egyenként megítélni, mert akkor csak azt látjuk, hogy valami furcsa dologgal bíbelődnek: ha azonban együttesen, egészében vesszük a munkájukat, akkor kiderül, hogy az alapkutatásoknak is előbb-utóbb óriási gyakorlati hasznuk van. Szemerédi Endre
-
Ül az ifjú Ármányka az Ármányok Boltjában, és szövi az ármányt. - Hatalmas ármányt szövök - gondolja -, lesz benne minden: utazás, bûnbánat, zseblámpa, félmosoly, italok, levelek, lépcsők, folyosók - gyönyörû szép lesz! Jön az öreg Ármány, ránéz a színes ábrákra, megcsóválja a fejét: - Csak egyszerûen, fiacskám! Csak egyszerûen! Mosonyi Aliz