Eső idézetek

Életadó vizet hoztam, Rádöntöm az összeszt mosztan.

Én kis kertészlegény vagyok: Virágokat locsolgatok. Azt hallottam, hogy egy rózsa El akar hervadni. Szabad megöntözni?

A növény is érez, mint olvasom, nem egy kísérlet bizonyítja: könnyen azonosítja társának gyilkosát a sárga papucsvirág vagy a fejessaláta, s elhúzódik előle hangtalanul sikítva. Rakovszky Zsuzsa

Elindultam locsolkodni, harmatcseppet szórt a rét, vadvirágok illatával megtöltöttem az edényt. Térdig koptattam a lábam, úgy siettem hozzátok, reméltem, hogy itt találom majd a legszebb virágot. Megtaláltam, hervadozik, és ez bizony nem mese, ezért kérdem a virágtól: meglocsolni szabad-e?

Aszály idején a legkisebb felhő is figyelemre számíthat. Elis Juliana

A víz nedves, az ég kék, a nők titkolóznak.

Egyszer majd jön egy nagy eső, és elmossa az összes szemetet az utcákról.

Anyáink gondoskodtak róla, hogy nekünk már ne kelljen tisztítószerre költenünk. Ma már azzal együtt jön a víz a csapból. Vavyan Fable

Azt gondolom, hogy a hal finom, ám ugyanakkor azt is, hogy az eső nedves. Hát ki vagyok én, hogy igazságot tegyek ebben a kérdésben? Douglas Adams

Öt fiatalok közti beszélgetést hallottam a napokban. Mindegyik az unásig ismert közéleti témákról szólt. Innen üzenem a harminc alattiaknak: inkább futkározzanak pucéran a szûnni nem akaró esőben, maradjanak az ágyban két hétig, írjanak ódákat egymásnak, találgassák, melyik felhő mit ábrázol, mintsem a fölöttük járó generációk idült marhaságait hallgassák szüntelen.

(én nem tudom; benned mi nyílik és mi zárul, de valami bennem szinkronban van vele szemednek hangja mélyebb minden rózsaszálnál) s még az esőnek sincs ilyen piciny keze. Edward Estlin Cummings

Ha szivárványt akarsz látni, el kell viselned az esőt. Dolly Parton

Szegény ember vízzel főz, de a vízhez is lehet pezsgőillúziót keverni, ingyenbe. Karinthy Frigyes

Áztatom magam az esőben - senki se látja könnyeimet. Nagy István Attila

Mezei füvek: szandálom talpa alól száll az illatuk. Maszaoka Siki

Időnként ahelyett, hogy feltennénk a kapucnit, és kinyitnánk az ernyőnket, nehogy egyetlen kósza esőcsepp is érintse a testünket, nem vágyunk-e arra, hogy széttárjuk a karunkat, hátravessük a fejünket, és énekeljünk az esőben?

Ez itt most gyök, vagy a számok beálltak az eső elől?

A Piedra folyó partján ültem, és sírtam. A legenda szerint minden, ami ebbe a vízbe hullik - a falevelek, a bogarak, a madártollak -, a folyó fenekén kaviccsá változik. Ó, ha kitéphetném a szívemet a keblemből, és belehajíthatnám az áradatba! Nem volna többé fájdalom, sem szenvedés, sem emlékek. A Piedra folyó partján ültem, és sírtam. Hideg téli nap volt, és éreztem, ahogy a könnyeim lecsorognak az arcomon, azután elvegyülnek a jeges vízzel, amely a lábaim előtt hömpölyög. Valahol ez a folyó is csatlakozik majd egy másikhoz, aztán megint egy másikhoz, míg végül - távol a szememtől és a szívemtől - ez az összes víz beleömlik a tengerbe. Folyjanak hát minél messzebbre a könnyeim, hogy kedvesem soha ne tudja meg, hogy sírtam miatta. Folyjanak minél messzebbre a könnyeim, hogy elfeledhessem, a Piedra folyót, a kolostort, a templomot a Pireneusokban, a ködöt, az egész utat, amit megtettünk. Hadd felejtsem el álmaim országútjait, hegyeit és mezőit. Álmaimat, amelyek az enyémek voltak, és amelyekről mégsem tudtam. Paulo Coelho

Nekem a film olyan, mint halnak a víz, nem tudok meglenni nélküle. Sándor Pál

Sem eső nem esik, Sem felhő nem látszik, Mégis az én bundám Két oldalról ázik.