Téma
Fák idézetek
-
A szépirodalom, akár egy első látásra vadregényes, de valójában gondosan megtervezett angolkert, arra van kitalálva, hogy pár percre látszólag elvesszünk benne, miközben valójában végig biztonságos ösvényen maradunk. A fikció illúzió, hogy minden csak vicc volt. Féligáteresztő membrán, sûrû szövésû háló, ami védi az adót és a vevőt is a közlés visszafordíthatatlan következményeitől.
-
A másikkal való egység érzetének mindent átható ereje, miután eleget dolgoztál magadon a házasság érdekében, nem veszi el a függetlenségedet. Felszabadít, és lehetőséget teremt, hogy az legyél, aki valóban vagy. Az összes egóból táplálkozó dolgot letisztítja, és megengedi, hogy a lelked átragyogjon rajtad.
-
Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk. Rudolf Steiner
-
A család sok esetben áldás. Furcsa mód ez nem olyan tényező, ami adva van. Ezért meg kell harcolni, fel kell vállalni a konfliktusokat, kimondani a saját sérelmeinket, és ezzel együtt meg kell hallgatni a másikét, és akkor beszélhetünk áldásos családról. S nehogy azt higgyük, hogy a boldog, kiegyensúlyozott családi élet egy állandó állapot! A hullámvasút sík terepnek tûnik ahhoz képest, amilyen viszonytagságokon egy családnak végig kell menni újra és újra. A család boldogsága egy újra és újra felmerülő cél minden családtag számára.
-
- Nektek önállóan kell gondolkoznotok! Ti mind egyéniségek vagytok! - Igen, mi mind egyéniségek vagyunk! - Ti mind különbözőek vagytok! - Igen, mi mind különbözőek vagyunk! - Én nem... - Mindent magatoknak kell megoldanotok. - Igen, magunknak kell megoldanunk mindent. Pontosan. Folytasd! Folytasd! - Nem! Épp ez a lényeg: ne hagyjátok, hogy bárki megmondja, mit csináljatok!
-
Az evolúció (...) toldás-foldás. Azok a tulajdonságok, amelyek bizonyos körülmények között nélkülözhetetlenek voltak, idővel elvesztik jelentőségüket. Mindig az adott szituációban szükséges gének gyûlnek egybe. Az emberi genom egy szükségállapotban készült tákolmány. A törzsfejlődés, ez a derûlátó szó eléggé félrevezető. Az ember, pontosabban az összes élőlény mind csak egy-egy hatalmas, ideiglenes fércmû.
-
Vannak olyan esetek, amikor csak egy nagy egyéniség képes meglátni és észrevenni a másik életét irányító rendszert - a rendszert, melyet korábban nem is tekintettek rendszernek; az ilyen emberek aztán gyakran annak szentelik az életüket, hogy meggyőzzék a többi embert: a rendszer valóban ott van, és ki lehet lépni belőle! Douglas Richard Hofstadter
-
Az élet nem véletlenszerû események láncolata. Nincsenek véletlenek. Az emberek nem csak molekulák, amelyek összevissza ütköznek minden ok nélkül. Okkal ütköznek egymásnak az életben. Úgy kell, hogy legyen, hogy életünk során adott emberekkel kapcsolódjon össze az életünk, olyanokkal, akik majd megváltoztatják életünk folyását és tartalmát. Pontosan azok vagyunk, akiknek lenni rendeltettünk.
-
Arra gondoltam, mióta élek, készültem rá, hogy a felesége legyek, s most itt vagyunk, közel a célhoz, közelebb, (...) mint bármikor, csak éppen megöregedtünk, s ő éppúgy nem szeret már azzal a szomorú hevességgel, ahogy valaha szeretett, ahogy az én érzelmeim is elfáradtak és kihûltek. Úgy indulunk neki az életnek, mint az útitársak, akik, mikor Isten tudja, merre sodorja a hajójukat a szél, egymásba kapaszkodnak, és elmesélik egymásnak nyomorult emlékeiket, mert ugyanarra emlékeznek, és ugyanarról a szárazföldről tudják, milyen volt rajta élni, míg ki nem csapódtak róla a tengerre, és ugyanazt az eget látták fényleni és kékleni, amikor még nem dörgött. Szabó Magda