Téma
Feleség idézetek
-
Vannak olyan finom mérgek, melyeknek ha megismerjük tulajdonságukat, belebetegszünk. Vannak olyan különös betegségek, melyeken át kell mennünk, hogy megismerjük természetüket. És mégis milyen nagy jutalmat kapunk cserébe. Milyen csodálatossá válik előttünk az egész világ! (...) Sohase fizethetünk eleget egy élményért. Oscar Wilde
-
"Igényes vagyok", mondjuk, és nem vesszük észre, mi is beálltunk az érzelmi zsarolók sorába. Elvárjuk, hogy a másik a mi helyesnek vélt szándékunk szerint cselekedjék, hisz mi is így teszünk. Védelmi vonalunk, várunk erős fala a mások elvárásainak való megfelelés és saját elvárásainknak való megfeleltetés építőköveiből épült. Belső világunk érintetlen maradt. Az elvárások szerepjátékokra kényszerítenek minket, hisz semmire sem vágyunk annyira, mint arra, hogy megosszuk szívünket a másikkal. Minden, a másiknak - megfelelés - szerep nem más, mint a befogadásért, elfogadásért való könyörgés. Erre kényszerülünk, erre kényszerítünk, miközben sóvárgó szemmel lesünk a másikra védelmi falunk, magánybörtönünk kukucskáló nyílásán.
-
Nem igaz, hogy agyon kell ideologizálni a politikai cselekvést, és előbb el kell dönteni, hogy szabad-e hinni Istenben, vagy nem, mert maga ez a kiindulás is veszélyesen idealista jellegû. Az igazság az, hogy akinek épen mûködik a realitásérzéke, az akármiféle ideológiai építményből kiindulva ugyanoda kell hogy eljusson.
-
A kisebbségi lét drámája sírig tartó megkettőződés. A tartós bûnhődést okozó nevenincs bûntudat, a permanens szorongás, az örök újrakezdés, a kétségbeesett átértékelés. Hogyan váljék a megkettőződésből szellemi tőke, a bûnhődésből erkölcsi erény, a szorongásból termékeny nyugtalanság, az átértékelésből újjászületés? Hogyan legyen a hátrányból előny? Csak úgy, hogy elfogadjuk a kisebbségi lét titkát: ezzel is gazdagabbak vagyunk, mert a skizofrénia határát súroló két életünk, két nyelvünk, két kultúránk, két szerelmünk, két sorsunk, két hazánk van, ezt vállaljuk, ellenkező estben megtagadjuk magunkat. Végel László
-
Az ember (...) nem túl racionális lény, és sokszor csinál olyat, aminek saját jól felfogott érdekei szerint, legalábbis látszólag, a világon semmi értelme nincs. Például rendkívül előnytelen fotókat posztol a közösségi oldalakon, vagy megállás nélkül fúrja a főnök legjobb haverját. Biztos ezeknek is megvan a pszichológiai magyarázata, ha más nem, a hülyeség.
-
Időtlen idők óta élet-halál kérdése lehet egy gyors döntés: igen vagy nem? Az ősember agyának nem volt ideje kiszámítani annak a valószínûségét, vajon a fejére esik-e a lezuhanó kődarab. Ha szembetalálta magát egy veszélyes vadállattal, villámgyorsan kellett döntenie: megküzdjön vele vagy elmeneküljön? Általában többet ért a gyors (és túlzottan elővigyázatos) bináris döntés, mint az összes lehetőség alapos mérlegelése. A társadalom egyre bonyolultabbá vált, ám ezek a bináris döntések továbbra is megmaradtak. Ugyanolyan sztereotípiákban gondolkodunk embertársainkról: jó vagy rossz, szent vagy bûnös, barát vagy ellenség. Ez az osztályozás kezdetleges ugyan, de rövidre zárja a reagálásunkat, amikor szembe kell néznünk az egyes emberrel. Kit Yates
-
A természet számomra arról a harmóniáról beszél, amire tulajdonképpen minden ember vágyik. A természet rendje jelenti azt a romlatlan világot, amelybe minden ember szeretne visszakerülni. (...) A természetben mindennek megvan a maga helye, csodálatos egyensúly ez, amit az ember csak felborítani képes. Korzenszky Richárd
-
A stresszt nem külső személyek vagy helyzetek váltják ki, hanem az élettel szembeni belső ellenállás. (...) Ahogy az ellenállás csökken, úgy csökken a káros stressz is, lehetővé téve a szervezet számára a könnyebb gyógyulást. Ha nő a belső béke, észrevehetjük, hogy a harmónia gyógyít. Sandy C. Newbigging
-
Szokták mondani a meghalást úgy, hogy megboldogul. (...) Ugye attól függ, mi lesz a halál után. Aki hívő, az valamiféle föltámadásban, mennyországban, Paradicsomban reménykedik, ilyen értelemben jelenthet boldogságot. Aki pedig anyagelvû, tehát nem gondolja, hogy kapunk újabb esélyt... talán az is lehet boldog, például mert a halál megszünteti a szenvedését és fájdalmát, ha beteg. Vámos Miklós
-
Te, én, Obama, Oprah vagy egy hajléktalan... nem különbözünk egymástól, mind ugyanolyanok vagyunk. Mindannyian csont és bőr, szív és lélek vagyunk, és a végtelen lehetőségek tárháza. Az egyetlen, ami elválaszt téged másoktól, a hited és a múltbeli történeted. Ezenkívül azonban másban nem különbözünk. Kyle Cease