Téma
Feleség idézetek
-
Olyan sok van, amit tudni akarok; olvasni akarok és tanulni akarok. Magam előtt látom a világ isteni színjátékát, az embereket és táncukat, és látom szépségét, a tengert és a pálmafákat, a napfelkeltét és a napnyugtát és a csillagos éjszakát. Minden összefolyik előttem, de sejtem már homályosan az összefüggést, és kimeríthetetlen gazdagságot látok magam előtt, látom mindennek titokzatosságát és különösségét, a részvétet és szeretetet, az Utat és az Utast, és végül talán - Istent. William Somerset Maugham
-
Istent játszottunk, amikor feltaláltuk a fogamzásgátlást, a magzatvíz-mintavételt, a császármetszést, amikor kifejlesztettük a modern gyógyászatot és sebészetet. Amikor repülünk, Istent játszunk. Amikor felvesszük a harcot a rákkal, Istent játszunk. Kontaktlencsét és szemüveget viselve Istent játszunk. Mindennel, amit azért teszünk, hogy változtassunk a születésünkkor kapott életünkön, Istenné tesszük magunkat. Mur Lafferty
-
Azt hiszem, nem is veszek levegőt, amikor nem vagyunk együtt (...). Ami azt jelenti, hogy amikor hétfőn reggel találkozom veled, már hatvan órája nem lélegzem. (...) Amikor külön vagyunk, csak rád gondolok, és amikor együtt vagyunk, csak pánikba esem. Mert minden másodperc nagyon fontosnak tûnik. És mert annyira elveszítem a kontrollt, nem tudom visszafogni magam. Már nem is a sajátom vagyok. A tiéd vagyok, és mi lesz, ha úgy döntesz, hogy nem akarsz engem? Mert hogyan is akarhatnál úgy, ahogyan én akarlak téged? Rainbow Rowell
-
Az emberi megismerés nem szorítható korlátok közé. A teológia utóvédharcaira, amelyek során újra és újra azt kívánja elhitetni velünk, hogy tudásunk egy meghatározott horizontját véglegesnek kell tekinteni, mert azon túl a természetfölötti szférája kezdődik - eleve kudarc vár. Ezt a kudarcot hovatovább a legbonyolultabb érvelések sem tudják elrejteni a tárgyilagosan ítélő gondolkodás elől. Ponori Thewrewk Aurél
-
Ez történik akkor, amikor két ember összebarátkozik. Vagy ha szerelmes leszel. Egyszerre felületessé válsz, és eltávolodsz a realitástól. Elveszíted a kritikai érzékedet, az önkritikát is, céltalan dolgok történnek, csak azért, mert te boldog vagy. Azért, mert örömöt érzel, és - ahogyan azt mindenki tudja - ez közel áll a butasághoz. Tore Renberg