Téma
Jövőkép idézetek
-
Minden alkalommal, amikor történik velünk valami, két nyíl talál el minket. Az első maga az esemény, a történés. A második a reakciónk az adott történésre, és mindaz, amit még hozzáteszünk. Az első nyíl mindenképp eltalál minket, ám léteznek módszerek, amelyekkel elháríthatjuk a másodikat. A tudatos jelenlét révén megtanulhatjuk, hogyan fókuszáljunk az első nyílra, és miképp háríthatjuk el mindazt a zavart, frusztrációt és bizonytalanságot, amely a második nyíllal jár.
-
A siker, bármilyen karrier, nagyon sok mindenből tevődik össze. Fontosak az érzelmek, a kreativitás, a stratégia, a munkamorál - rengeteg apró dolog. (...) Minden szakmával kell kezdeni valamit, de ha te nem tudod, hogy mit, akkor véged. A külsőségek elmúlnak, marad az, amit belülről hozol. Pataki Ági
-
A tudományról, a mûvészetről és a vallásról azt tartják, hogy ez a triász az emberiség legfőbb szellemi kincse. Mikor azonban azt kérdezzük, hogy a három közül melyik a legdrágább, kitérnek s többnyire azt mondják, hogy a kérdés nincs helyesen föltéve, tehát nem is lehet felelni rá. Mind a három más szükségletet elégít ki, mind a három a szellemi életnek különböző tereire vonatkozik és nem is lehet őket összehasonlítani. Ennek a válasznak a téves volta rögtön kiderül, mihelyt úgy tesszük fel a kérdést, hogy melyiknek az elvesztése volna az emberiségre legnagyobb veszteség? Ε szempont az összehasonlítás értékmérője: kétségtelenül az a legbecsesebb, amelynek az elvesztése a legnagyobb veszteség. Wilhelm Ostwald
-
Az ember ezer évet vár, képtelen moccanni is. Jégbe temetett test. Tökéletesen konzervált. Haj, bőr, körmök, ruha, ékszerek, minden érintetlen, minden a helyén. Nem halott, csak alszik. Csak néma. Azután megszólal egy hang - vajon ennyi is elég, hogy megolvassza ezt a jéghegyet? Hogy újból lélegezni kezdjünk, ismét kicsorduljon a könny, a nyál, áramlani kezdjen az erekben a vér? Színt varázsoljon az arcra, hajat fényesítsen, felforrósítsa a bőrt? A test felpezsdül, a kéz simogatásra, a száj csókra vágyik. És ehhez a csodához csupán azt az egy hangot kellett hallanunk. Az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy az ember mindvégig szerelemes volt. Csak mozdulatlanul várt a jégtömb alatt.