Téma
Kapcsolatok idézetek
-
A beszélgetéseink sokkal érzelemdúsabbak és érdekesebbek lesznek, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mindannyiunknak van egy "felszíni énje" és egy "mély énje". A felszíni én az, amely az időjárásról, tényekről, a tegnapi vacsoráról vagy a hétvégi terveinkről beszél. Ezzel szemben a mély én arra fókuszál, amit ezek a dolgok valójában jelentenek számunkra, és ahogyan érzünk velük kapcsolatban.
-
Ígérhetném, hogy szeretni és tisztelni foglak, hogy veled leszek betegségben és egészségben, mondhatnám, míg a halál el nem választ, de nem fogom. Ilyeneket csak az optimista párok mondanak. Teli remény, de én nem optimistán állok itt az esküvőmön, sem reménnyel telve. Én nem vagyok optimista, és nem is reménykedem, én elszánt vagyok, szikla szilárd, és tudom, a szív embere vagyok. Én szétszedem őket, majd összerakom, a kezemben tartom. A szív embere vagyok. Egy dolog biztos: te vagy a társam, a szerelmem, és a legjobb barátom. A szívem, az én szívem érted dobog, és ezen a napon, az esküvőnk napján egyet ígérhetek: megígérem, hogy a szívemet átnyújtom neked, neked adom magam.
-
Ha az embereknek elmondják a tudományos tényeket, és ha az emberek bíznak a közhivatalokban, hogy ezeket a tényeket elmondják majd nekik, az állampolgárok képesek a jót cselekedni anélkül is, hogy a Nagy Testvér ott kukucskálna a válluk mögül. Egy motivált és jól informált lakosság általában sokkal erősebb és hatékonyabb, mint egy ellenőrzött, közömbös lakosság. Yuval Noah Harari
-
Ajkaim kettéválnak (...). A csók egyre mélyebb és intenzívebb lesz, testünk úgy összegabalyodik, hogy nem tudom megmondani, hol kezdődik az enyém, és hol az övé. Úgy érzem, mintha zuhannék, lebegnék és repülnék, és ezt mind egyszerre. Addig csókoljuk egymást, amíg a szám megfájdul, és a bőröm ég, mintha elektromos ütés érte volna. Karen M. McManus
-
Amikor a szükséges szenvedéseinket el akarjuk kerülni, rengeteg szükségtelen, fölösleges szenvedésnek adunk teret. Hatalmas önámítássá válhat a pozitív érzések, a pozitív életfilozófia hangsúlyozása, ha azt arra használjuk, hogy akkor is jól érezzük magunkat, amikor az volna a természetes, hogy negatív érzéseink legyenek, és valami fájjon. A valódi reményt és életigenlést az jelenti, ha van bátorságunk rosszul lenni, ha annak itt van az ideje. Pál Ferenc