Téma
Katonatiszt idézetek
-
Sokféleképpen lehet valakit szeretni. Néha annyira akarunk szeretni, hogy nem vagyunk válogatósak abban, kit szeretünk. Máskor meg a szerelmünket olyan tiszta és nemes alakká magasztosítjuk, hogy nincs az a szegény emberi lény, aki az elképzelésünknek megfelelne. De a szerelem a szeretet egy formája. Legtöbbször valami felismerés, alkalom arra, hogy azt mondhassuk: "van benned valami, amit szeretek".
-
Megverjük magunkat a mások iránti vaksággal. Az emberi sors, pontosabban az emberiben megnyilatkozó isteni sorsa: várni, amíg elmúlik a magunk vagy a mások vaksága, amíg a szemek kitárulnak, a szívek befogadnak. Generációk múlnak, évszázadok telnek ebben az örökös várakozásban; és soha nem lesz vége, sosem érkezik el a pillanat, amikor mindenki mindent és mindenkit felismert. Kertész Imre
-
Nem szabad egy embertől mindent elvárni, összességében kell az embernek a körülötte élőktől megkapni azt, amire szüksége van. Én sem vagyok tökéletes, a másik ember részleges tökélye sem pótolhatja az én hiányosságaimat. Két ember sohasem lesz képes arra, hogy együtt tökéleteset alkosson. Mindezek azért fontosak, mert két ember harmonikus együttéléséhez feltétlenül szükségük van a minél teljesebb emberi környezetre, amely kiegészítheti a szoros lelki és testi kapcsolatukat. Reményik László