Téma
Szakács idézetek
-
A régmúlt idők vallási alakjai közül egyedül Buddha nem állította magáról, hogy isten, vagy hogy Istennel kommunikál. A többiek mind Istennek vagy Isten fiának állítják be magukat, illetve azt állítják, hogy Isten szavainak közvetítői. Buddha ellenben mindössze annyit mondott, hogy nincs Isten. A világegyetem egésze szent, az emberi lények szentek, az összes érző lény szent, és munkálkodással elérheti a megvilágosodást, egyedül a napi életünkre kell odafigyelnünk, a középútra, hálát adni és imádkozni is napi tevékenységeinkkel tudunk. Ez a legkevésbé követelőző minden vallás közül. Kim Stanley Robinson
-
A költők társadalmilag az üzletemberek osztályába tartoznak. Shakespeare ugyan azt írja a költő szeméről, hogy a szent őrületben cikázik menny és föld, föld és menny között, és ebben a mozgásban nincs hely sem evilági porhüvely, sem hírnév számára, de a gyakorlatban az ember úgy találja, hogy e szem egyik sarka általában a bevétel alakulására kacsint. Pelham Grenville Wodehouse
-
Rengeteg frázis van a forradalom szent voltáról - már ami a múlt forradalmait illeti. Lelkesedésünk a forradalom szent joga iránt egyre növekszik az idő távlatával. Minél régebbi egy forradalom, annál szentebb lesz. (...) A birtoklók részéről viszont szünet nélkül áramlanak azok az írások, amelyek igazolják a status quót. Vallási, gazdasági, szociális, politikai, jogi traktátumok tömegeiben támadják a forradalmi eszméket, a változtatásra irányuló cselekvést. Erkölcstelennek, csalónak, az Isten, a Haza és anyánk elleni bûnnek minősítik azokat. Saul Alinsky
-
Van egy szép, régi történet egy rabbiról, akitől megkérdezte egyik tanítványa: Azelőtt éltek olyan emberek, akik színről színre látták Istent; miért nincsenek ma is ilyenek? Mire a rabbi így válaszolt: Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni. Bizony, le kell hajolnunk valamelyest, ha a folyamból akarunk meríteni. Carl Gustav Jung
-
Amint a Nap - midőn világra jöttél - Planéták közt ragyogva állt az égen: Szünetlenül kezdettől úgy fejlődtél A benned élő törvény értelmében. Magad ki nem kerülheted, így kell élned, Szibillák, jósok, mondották ezt régen; Nem zúzza azt idő, erő darabra, Amit a fejlődő élet vésett alakba. Johann Wolfgang von Goethe