Téma
Testvér idézetek
-
A parttalan mélyben a szerves élet Gyöngyös barlangok ölén kelt és érett; Előbb parányok, mit lencse sem láthat, Fúrták a vizet, s a sárban jártak; Ezek, míg nemzedékek sora jő, Új erőt nyernek, s a testük is megnő; Honnan növények sokasága éled, S uszony, láb, szárny: a lélegző élet. Erasmus Darwin
-
Noha a hihetetlen fejlődésnek köszönhetően elődeinknél jóval hosszabb ideig és nagyobb kényelemben élhetünk - még mindig kísért bennünket a bensőnkből fakadó törékenység tudata. Egy apró vírus, egy váratlanul elpattant kis véredény, egy, a végtelen osztódás során megbolondult sejtcsoport egyaránt ijedelmet okozhat vagy félelmet kelthet. Guido Tonelli
-
Mit ér a szerelem a férfi és nő között, akik folyton-folyvást látják egymást? Ha azonban nincs érkezésük találkozni, emiatt keservesen gyötrődnek. (...) Magányosan töltenek hosszú éjszakákat, gondolataik a felhők távolában szállnak egymás felé, és a múltak vágyaival telve egyszerû házikójukban emlékeznek - nos, akkor mondhatjuk, hogy megismerték az igaz szerelmet.
-
A papír türelmes. Türelmes bizony, hiszen már felmenői is azok voltak: a papirusz, a pergamen, az égetett agyagtáblák alázattal, válogatás és lázadás nélkül hordozták a mondanivalót, amit rájuk írtak, legyen az az emberi mûveltség időtlen igazságairól vagy a legsunyibb hazugságokról, legotrombább tévedésekről való híradás. Szőcs Zoltán