Vágyakozás idézetek

Úgy érzem magam, mintha lassanként szétolvadnék, de ezt is akarom, el akarok tûnni. Hirtelen kedvem támad, hogy telefirkáljam a narancssárga falakat - olyan ábécére van szükségem, amely könyvek kitépett utolsó lapjaiból, leszakított óramutatókból, hideg kövekből áll, és cipőkből, amelyekbe már csak a szél bújik bele. Jandy Nelson

Mindig a tilosra törekszünk, és a megtagadott dolgokat kívánjuk. Publius Naso Ovidius

A politika olyasmi, mint a pókháló: minél jobban szeretne megszabadulni tőle az ember, annál jobban belebonyolódik. Abe Kóbó

Az emberek sokféleképpen kérnek. Néha például azzal, ha nem. Patrick Ness

Szeretjük tudni, más hogyan követi el ugyanazokat a hibákat, mint mi magunk. Nyáry Krisztián

Azt preferáljuk, ami megerősíti a prekoncepcióinkat, az előzetes hiedelmeinket. A nyomozó azokra a bizonyítékokra fog figyelni, azokat keresi, amelyek alátámasztják a már kialakult teóriáját. Ráadásul a dolog úgy mûködik, mintha fertőző lenne: a csőlátás képes átragadni a rendőrről az ügyészre, az ügyészről a bíróra. Janecskó Kata

A McDonald`s egyet jelent Amerikával. A reklámokban fenségesnek tûnik. Sóvárgunk utána. Megvesszük. Beleharapunk. Az első falat maga a mennyország. Jobb, mint képzeltük. Féltávon rájövünk, hogy talán mégsem olyan tökéletes. Néhány falattal később megállapítjuk: "hm, ez marhára nem okés". Amint elfogyott, máris hiányzik. Megyünk vissza repetázni. Trevor Noah

Filmekben élsz, és arra vágysz, Olyan legyél, mint ők, a szereplők, Akik eljátsszák helyetted azt, hogy élsz.

Milyen könnyen, sőt előszeretettel választunk magunknak rossz tolmácsot, és mennyire könnyû eltévednünk a nyelvben, amely végül gondolataink torzképét mutatja csak. Kertész Imre

Bár kétségbeesetten próbáljuk megőrizni a titkainkat, minél mélyebbre temetjük őket, annál jobban kikívánkoznak.

Időnk nagy részében csak a sötétben tapogatózunk, majd hirtelen megvilágosodunk, és akkor elkezdünk bûnbakot keresni.

Még a legnagyobb szakértők is hajlamosak a vágyteljesítő gondolkodásra, és elvakíthatja őket egy olyan meggyőződés, amit sokkal inkább az érzelmeikre, mintsem az értelmükre alapoznak. Daniel Dennett

Számosszor rajtakaptam magam, hogy (...) nézem, bámulom, csaknem beiszom szememmel, mintha most kellene retinámra égetnem, mindörökre megjegyeznem őt. Most, mielőtt elveszítem. Vavyan Fable

Az a kényszerképzetem, hogy nem tudok nélküled lenni. Tisza Kata

Nekem mindig túl kell lépnem a határt. Ha nem teszem meg, nem érzem úgy, hogy élek.

Odafigyelni az érzésekre nem ugyanazt jelenti, mint az érzéseinktől vezérelve cselekedni.

Az idő a halál nagyon gyenge főzete, amelyet lassan adagolnak nekünk, mint valami ártalmatlan mérget. Kezdetben felélénkít, s még azt is elhiteti velünk, hogy szinte halhatatlanok vagyunk, de mikor napról napra, cseppről cseppre erősebb lesz, savvá változik, amely zavarossá teszi és felbontja a vérünket. Még ha meg akarnánk is próbálni még hátralévő éveinkkel visszavásárolni az ifjúságot, nem tehetnénk: az idő sava megváltoztatott bennünket, kémiai összetételünk már nem ugyanaz, tehát egy csodának kellene történnie. Erich Maria Remarque

Mintha ezer és ezer apró kis szigeten tengetnénk a napjainkat, egy végtelen óceán kellős közepén, csónak nélkül. Persze kiabálhatunk egymásnak, közülünk azonban senki nem hagyhatja el a saját kis szigetét, hogy egy másik emberére hajózzon. Tad Williams

Lehetnek a körülmények bármilyen jók, ha fejben nincs ott a mászó, biztos a kudarc. A halálzónában csak úgy lehet előrejutni, ha mindig egy kicsit többet teljesítünk, mint amennyire képesnek érezzük magunkat. Miközben annak is tudatában kell lenni, hogy meddig mehetünk el tragédia kockáztatása nélkül. Ezt a kényes egyensúlyt nem lehet úgy megvalósítani, hogy közben a gondolataink máshol járnak. Földes András

Az elménk a túlbuzgó (és kissé zavarodott) buliszervezőkhöz hasonlóan folyamatosan felkéréseket küld, hogy tegyünk meg valamit, vagy egy bizonyos módon reagáljunk. Dugóba kerülünk, és az agyunk felkér, hogy intsünk be egy autóstársunknak. Egyedül töltjük a péntek estét, ezért az agyunk arra a következtetésre sarkall, hogy értéktelenek vagyunk és nincsenek barátaink. Más szóval, amit ellenállhatatlan késztetésnek érzünk, az valójában az elménktől származó meghívó. Ez fontos felismerés, mert ha megértjük, felelősségre vonhatjuk az elménket, hogy miért küld meghívót ilyen ócska bulikba. Miért ne lehetne a forgalmi dugó felhívás egy mobil karaokepartira? A magányosan töltött péntek este miért ne lehetne felhívás egy olyan film megnézésére, amelyre senki más nem kíváncsi? (...) Szeretek úgy gondolni az elmémre, mint egy közeli, ám sültbolond barátra. Abban a pillanatban, hogy felismered, nem kötelező igent mondanod minden felkérésre, visszaszerezted életed irányítását.