Virágok idézetek

Hervadni kell a szerelemnek, Hisz az tavaszi ibolya, Csupán a száraz Csinált virág az, Amely nem fonnyad el soha. Szép Ernő

Dehogy vagyon annyi csillag az égen, A hány virág nyilnék az én szivemben, Boldogitó szerelem a szívvirág, Ily virágot néked a föld soh`sem ád. Zajzoni Rab István

Hol lehetsz? Ha te már látsz engem, ne hagyj itt, mint hallgatag virágok. Újra kérlek, nyílj ki közelemben s szólalj meg, ha közeledben járok. (...) Csak remélem türelmetlenkedve, hogy te már a nyomom megtaláltad, s csillag-hosszan élsz, hogy életedbe én is mindenképpen eltaláljak. Lászlóffy Aladár

Kedves! Fogadj el, haraggal ne kergess, ne bánd, ha néha hozzám küld lángod, ne lázongj daccal érte. Nem tiéd az akarat, felém mi hajít, se az emlék, mely aranyköddel felhőzi be kerted, hol vágyvirágok fájva fakadnak... Lányi Sarolta

A törékeny szóról az üveg jut eszembe: egy "törékeny békét" úgy képzelek el, mint egy üveggalambot. A kép segít értelmezni, hogy a béke bármelyik pillanatban összetörhet. Daniel Tammet

Hidd, hogy a világ csak egy röpke virág, és akkor élsz. Jack Kerouac

A növények érzékenysége nem jelenti azt, hogy tudnak szenvedni is. Egy látni, szagolni, tapintani képes növény nem szenved jobban, mint egy számítógép, amelyiknek meghibásodott a merevlemeze. A "fájdalom" és a "szenvedés" ugyanolyan szubjektív fogalmak, mint a boldogság, és a növények összefüggésében teljességgel helyénvalótlanok. Daniel Chamovitz

Lehet, hogy az egész irántad érzett szerelmem nem egyéb rögeszménél... de mert hiszek ebben a rögeszmében, igaz a szerelem. Te vagy az élet szimbóluma, azzá váltál, és amíg te nem vagy az enyém, addig semmi sem az enyém az életből. Galgóczi Erzsébet

A mohamedán nő semmi sem, csak egy virág, lehull és elmúlik, lelke virágillat, elfújja a szél, és nincs többé. Jókai Mór

Halál! irgalmas, halvány, csendes angyal! Halk szárnycsapással, óh, keresd fel őt. Érintsed hûvös csendesítő ajkkal A forró, lázas, egykor büszke főt. Szelíd karod a roskadót ölelje. S ha már e földön nyugtát nem lelé: Bilincsét összetörve égő lelke Hadd szálljon áldóbb, szebb világ felé.

Zokog - s szép szárán könny csorog, Mint halhatatlan gyöngysorok. Edgar Allan Poe

Ragyog a nap, virágok nyílnak S te nem látsz semmit már soha. Ifjú tested ahol már oszlik: Illat, se fény nem száll oda.

A virág elhervad holnapra, holnaputánra, de nem baj. Az emléked nem hervad el. Viola Ardone

Nem tudom, feltûnt-e, de a képem a tökéletes esküvőről folyton változik. Egyik nap fehér rózsát akarok, másnap liliomot. Először egy hárfást, aztán egy vonósnégyest. Csak egyvalami állandó, és az te vagy.

Évek: órák, kínra-költek: Gyönyör: annyi mint pazallás. Élet: vérző sebbel dallás. - De ha szív-véreddel élted: Sorsa oldott, mély hitvallás. Kaffka Margit

Az élet nem oly sokféle, mint az oly gyakran egyformának látszó halál. Van olyan halál, mely fenevadként marcangol, vagy hóhérként kínoz meg, s van oly halál is, mely mint hangtalan léptû szerető lép ágyunkhoz. Csókja soha el nem múló enyhet és olümposzi nyugalmat ad.

Szerelem, szerelem... Édes ölő méreg; Mulandó istenség, Halhatatlan féreg... Vajda János

Naptól virít, naptól hervad a rózsa... Hogy szeretlek, mit tehetek én róla? Nem tehetek, nem is teszek, nem bánom, Te vagy nekem egyetlenegy világom. Tóth Kálmán

Sok édes semmiség, hétköznapi apróság odatapad az ember szívéhez a gyermekkorban, odatapad úgy, hogy nincs emberi hatalom, mely attól elválassza. Mély gyökeret vernek a szív földjében, táplálkoznak a szív vérével, s addig élnek, míg a szív parányi malmát hajtja az élet patakja; s meghalnak akkor, mikor a szív utolsót dobban. Gaál Mózes

Szép virágszál, mi bajod? Se színed, se illatod! Mi szél fújhatta le rólad? Minden tagod lankad, kókad. S még ki tudja, mi lehetne, ha nem jövök nagy sietve, hogy segítsek a bajon - előkapom locsolóm: olyan van a víziben, kivirulsz tőle íziben!