Virágok idézetek

Idővel minden virág arca a Nap felé fordul. James Blunt

Hóvirág vagyok én A világ mezején. Kiáltom a tavasz üzenetét, Hogy kinyíltam, és félek, Mert el kell halnom, hogy benned éljek, Olvad a hó, virágom tépi szét.

Néked adnám tenger Csillagát az égnek Milliónyi színes, tarka Virágát a rétnek... Baranyi Ferenc

Ki milyen virágot szakít, olyat szagol.

Az erdei kék ibolya Szép, mint a lányok mosolya. De mindkettő tovább szépül Ettől az illatos izétől. Látod, még megvan a fele, Megöntözhetlek-e vele?

Figyelj rám, mintha jel volnék, Keress úgy, mintha nem volnék, Vigyázz rám, mintha gyöngy volnék. Nagy Bandó András

Sokan elfeledkeznek róla, amikor egy jelenségre természettudományos magyarázatot találtak, attól még az élményvilág nem szûnik meg. Attól, hogy tudjuk, a meditáció milyen jellegzetes agyhullámokkal jár a halántéklebenyben, még a meditáció élménye megmarad. Vagy itt van ez a pohár: ismerem a kristályszerkezetét, amely magyarázza a törékenységét. Attól, hogy megmagyaráztuk a törékenységét, megszûnik a törékenysége? Éppen hogy nem. Pléh Csaba

Miért veszekszünk? Az élet oly törékeny; szerencsés vírus, mi sárröghöz tapadva lóg a végtelen semmiben. Alan Moore

A bolondok gondolatai az érzésnek az ész által meg nem nyesegetett vadvirágai. Mikszáth Kálmán

Eged legyen borutlan isten arcz, Szíved nyugalmasan mosolygja meg Tündér évek` malaszthozó sorát. Ezt kivánom nevednek ünnepén Rövid de tiszta szív-fohászomul.

Az élet (...) olyan, mint egy grépfrút. (...) Narancssárgás, kívül gödröcskés, belül pedig nedves és kesernyés. Meg gerezdjei vannak. Ja, és egyesek a felét elfogyasztják reggelire. Douglas Adams

Én jobban szeretlek, mint a legdrágább brokátot, a legfinomabb damasztot. (...) A szeretetem túlragyogja a fény minden színét, a királyi bíbort, a nemes lapis lazuli kéket.

Az egész világom középpontja volt - feketére festettem volna a napot is a kedvéért, vagy ha azt kéri, elcsenek egy fényes csillagot az éjszaka sötét bársonytakarójáról, hogy csak neki világítson. A szél csak miatta táncolt a mezőket tarkító virágszirmokon, a nap az ő kedvéért ragyogott melegen, és ha bánkódott, a felhők vele szomorkodtak, az ő könnyeit ontották. Csak kérnie kellett volna, és én az utolsó csepp véremig azon munkálkodom, hogy teljesítsem a kérését. Csak boldognak akartam látni.

A szépség gyenge rózsája Múló fényt ruház rád, Hacsak az érdem hozzája Oly virágot nem ád, Mellyet akkor is becsülnek, Ha orcádra ráncok ülnek. Kis János

A bölcsőtől a koporsóig Minden múlandó, illanó itt. Ma még jövő, holnapra múlt, A tarka lepke porba hullt.

A nők gyakran olyanok, mint a gyermekek. Látják a dolgokat és mégis: rendkívül lényegtelen apróságoknál megtorpannak. Bret Harte

Arra gondoltam, nem veszek többé haldokló kis fenyőfát még hátralevő karácsonyaimra, csak egy ágat, hiszen amiért veszem a kis fákat s a kis gyertyákat, az emlékezés és a szeretet lángja nem bennük, hanem énbennem, magamban van. Fekete István

- Tanuld meg, hogyan lehet kijönni más emberekkel! Meddig akarsz még úgy élni, mint egy üvegházban növő virág? - Ha lehet, egész életemben. (...) Virágok között élni jobb, mint gyomok között.

Az élet olyan, mint egy gyermekingecske. Rövid és általában szaros.

Ami csak létezik, másból keletkezik: magból lesz a virág, gubóból a selyem, ködökből a világ, - miből a szerelem?