Ugrás a tartalomra
A gomb csak ingemről szakadt le,
de én, mindenről leszakadtam.
Anya! sorsom bûvös szövője!
Miért hagytál így egymagamban?
Kapcsolódó idézetek
-
Rongyos lett az ingem,
foldozd meg.
Rövid az örömöm,
toldozd meg.
Kösd meg a nyakkendőm,
kibomolt.
Emeld fel a szívem,
leomolt.
Páskándi Géza
-
Bûvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerû káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem.
Marcel Proust
-
Tapintom magam. Ugyanaz?
Fej. Karok. Lábak. Mi szökött el,
hogy üres a tapintható?
magamtól mikor? ki lökött el?
Hogy kicserélt egy pillanat,
hogy lehet, hogy észre se vettem?
Mindenki így él? vagy csak én,
ily tudatlanul, meglepetten?
Hajnal Anna
-
Minden lehetőségem megadatott, hogy kihozzak valamit az életemből, és minden lehetőséget elszalasztottam. Saját gondatlanságom és szerencsétlenségem folytán a világ eltávolodott előlem, úgyhogy teljesen logikus, hogy én is eltávolodjam tőle.
Matt Haig
-
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
József Attila
-
Csak önmagam tartom bilincsen,
Önmagam számára nincs lángom,
Szivem, reményem, hangulatom,
Erőm, bizalmam, csókom nincsen.
Ady Endre
-
Hazajöttem ismét, de lassan újra távol,
ne akarj megvédeni a nap árnyékától.
(...)
Anya, a dolgok már mások, mint régen,
mikor a térdeden ültem, kezünk kéz a kézben.
Ó, anya, már nem vagyok az a bébi,
merj hát elengedni, és hagyj egyedül élni.
Kovacs
-
Miféle világ ez körülöttem,
S hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmim,
Te vagy talán az egyetlen.
Ismerős Arcok
-
Lemondtam minden világi boldogságról - de azért fáj, hogy ennyire egyedül állok a világban!
Lenkey János
-
Mindennapi örömöm voltál, és mégis eltûntél az idő
vadonjában. Szétfoszlottál a semmiben. Már nem tudom,
hogyan és miért.
Jelenj meg újra, teljes valóságodban. És bocsáss meg
mindent. Nélküled a semmi vár reám. Az vár reám, hogy
mint elanyátlanodott lélek éljek ebben a kietlen világban.