A verspillangó felrepült, Engem üresen hagyott s holtan. Meg kell nyugodnom: nem szülője, Csak eszköze és burka voltam.

Kapcsolódó idézetek

1. Pillangó voltam, amely éppen csak kibújt a bábjából, először csak verdesett a szárnyaival, és nem tudta, mikor lesz képes fölrepülni. Rahaf Mohammed
2. Igy éltem s voltam én hiába, megállapithatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. József Attila
3. Árva madár tévelyeg a magasban - Én istenem, beh magamra maradtam! Sivatag lett nekem ez a szép világ, Beborulva látom minden csillagát. Endrődi Sándor
4. Voltam, aki voltam: vakon tájékozódó, mulatságosan képzelődő, boldogtalan reménykedés, szárnyatlan madár a porban.
5. Üres vagyok súlytalan mint a pusztába kiáltott szó nem bír felkelni bennem a nap a megmaradt szikrányi fényt szemében menekíti a szívem mögül felröppenő madár.
6. Vigasztalást csak enmagamtól várok, Ha mindjárt elhagyva, számkivetve, Nem ismerve s élve elfeledve Magán s egyedül a világban járok. Kisfaludy Károly
7. Magam vagyok, mint a szél a pusztán... meghalok, senki se sirat meg... szörnyû egyedül. Anton Pavlovics Csehov
8. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. Kazinczy Ferenc
9. Szerencsétlen s magányos teremtmény vagyok. Körültekintek, s nincs barátom, nincs rokonom a földön. Mary Shelley
10. Éreztem, hogy üresen tátong körülöttem az élet, s ebbe az ürességbe én csak egy betévedő egérke vagyok, akinek rágnivalója nincs. Gárdonyi Géza