Amikor minden erdőből hajópadlót csináltunk, amikor minden életteret lebetonoztunk, amikor minden emberi kapcsolatot szolgáltatással helyettesítettünk, a bolygó és a társadalom életfolyamatai fognak leállni. Ami hátramarad, az mindössze hideg, halott pénz, ahogyan Midász király legendája előre figyelmeztetett sok évszázaddal ezelőtt. Halottak, ámbár nagyon-nagyon gazdagok leszünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Haldokló föld, legyilkolt fák, fuldokló égbolt néz le ránk. Minden csak pénz, papír és szám, és hullaszag a lépteink után, de ébrednünk kell, még nem késtünk el talán. Anti Fitness Club
2. Lassan sikerül magunk körül mindent tönkretenni, Rájöhetnénk, van, amit nem lehet megvenni, és ha eljön majd a vége, és itt fekszünk holtan, Hiába is mondanám, hisz késő, én szóltam!
3. Közel a vég. Legalábbis a végre vonatkozó lebilincselő jövendölések szerint. Az emberiség történetét rengeteg végítéletre vonatkozó történet tarkítja, amelyek szerint az általunk ismert világra többnyire gyászos pusztulás vár. (...) Bármi legyen is az út, egyvalami sohasem változik a véggel kapcsolatban: rettenetes dolgok történnek a bolygónkkal, mindnyájan meghalunk, a Föld pedig lakatlanná válik.
4. Minek a hatalmas vagyon, ha nem tudom, mi lesz a sorsa halálom után? Mit ér a birodalom, ha rajtam kívül senki nem félti? A rengeteg pénz, a végtelen birtok, a dübörgő üzlet mind-mind fölösleges, ha nem kell az utódoknak.
5. Képzeljük el, hogy a Föld egy takarékkönyv. A természet pedig a gondoskodó anyuka, aki évmilliókon át kedvesen befizette a megtakarításait a számlánkra. Ha kidőlt egy kis fácska, azt a természet félretette nekünk, egy mocsárban tőzegesítette, és geotermikus nyomás alatt hagyta elszenesedni, az elpusztult algákból és aprócska élőlényekből kőolajat és földgázt csinált, és amikor lemásztunk a fáról, azt mondta: "Na, gyerekek, ezt a sok-sok mindent a késő karbonkor óta kuporgatom nektek, gondosan bánjatok vele, szépen osszátok be magatoknak." Na, tényleg szépen beosztottuk! Alig száz év alatt több földtörténeti korszak osztalékát dorbézoltuk el. Úgy égettük el a múltat, mintha nem lenne holnap. Frank Schätzing
6. Mikor az emberek együttesen őrülnek meg, mert letöltik az összes elmebeteg üzenetet a levegőből, mikor nem marad fa, mert szükség volt minden papírra az újságnyomtatáshoz, és ezért nem marad oxigén lélegezni, akkor a mûholdak megsülnek a túlhasználástól és leesnek az égből. És kétségbeesett mobilhívásokat teszünk a szeretteinknek, mialatt nézzük az anyaföld végnapjait a reality tv-n. A kommunikáció újból olyan lesz, mint amilyen a kezdetben volt.
7. Már úgysincs időnk, a kontinensek mindjárt szétúsznak megint, és a természet amúgy is két részre osztható, az egyiket hidegen hagyjuk, a másikat már elpusztítottuk. Simon Márton
8. Vége lesz az időknek, a világnak, ennek az egész kuplerájnak, amit létrehoztunk magunk körül. Az egészet össze fogják hajtani, és félre fogják tenni, mint valami molyrágta szőnyeget. Dean Ray Koontz
9. Most elkövetkezik a nyugalom, leáll a mozgás, és a dolgok egy helyben maradnak, minden kővé dermed, az emlékek, a képek szertefoszlanak, és a folyó nem folyik többé, megkövülnek a hullámai, a magas ég is mozdulatlan felhőkkel függ majd felette. Jirí Weil
10. Eltöm a föld és elmorzsol a tenger: azt mondják, hogy meghalok. De annyi mindenfélét hall az ember, hogy erre csak hallgatok. József Attila