Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az épelméjûek is átélik néhányszor azt a mentális kínt, amikor az elmében megtelepedő sötét érzület elrákosodik. Különösen a gyûlölet karcinogén. Burjánzása következtében az ember semmi egyébre nem bír gondolni, csupán a sérelmére, éjjel-nappal annak megtorlásán agyal. Többek szerint ez a lelkiállapot váltja ki szervi betegségeinket, ezekkel idézzük magunkra a nyavalyákat. A higiénikus lelkületûek hamar kilábalnak e mocsárból, sőt: koruk, értelmi-érzelmi fejlettségük előrehaladtával többé bele se gázolnak. A bomlottak képtelenek szabadulni, mind mélyebbre taposnak gyûlölségeik feneketlen iszapjában.

Vavyan Fable
🌱 Bölcsesség ⛏️ Bányász
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az emberek néha éppúgy szeretnének kigyógyulni az emlékezésből, mint, teszem azt, a rákból. A nagy többség számára azonban ez pusztán beteges önmarcangolás. Mert hiába hiszik, hogy sikerülhet nekik. A tudatuk mélyrétegeiben ott lappang, amitől rettegnek. És bármikor rájuk törhet. Az emlékek, mint valami élősködő kórokozók, beették magukat az elméjükbe. A szerencsésebbek annak örvendhetnek, ha idővel megfakulnak fejükben az ijesztő képek. Ez egyfajta önvédelem is. Ám az emlékezet raktárából sosem lapátolhatják ki végleg és egészen a démonokat. Nógrádi Gergely
  2. A gyûlölet olyan, mint a lappangó rákos megbetegedés, szétmarja a személyiséget, és eleszi az élethez szükséges egységet. A gyûlölet elpusztítja az ember érzékét az értékek iránt és az ítélőképességét. Arra készteti, hogy a gyönyörût visszataszítónak lássa, a visszataszítót pedig gyönyörûnek, arra készteti, hogy összetévessze az igazat a hamissal, és a hamisat az igazzal. Martin Luther King
  3. Az agy nem bír mindent megemészteni. Először csak felöklendezi a magányosan töltött időt, a veszekedéseket, a kínos pillanatokat, a szégyent, a dühöt, amit nem sikerült másokra zúdítani. Ezek visszabugyognak a felszínre, és nem hagyják az elmét lélegezni. Miközben fuldoklik, újabbak jönnek. Egyre rosszabbak. Az agy végül önként választja az őrületet. Benyák Zoltán
  4. Nehéz nem gyûlölni... embereket, dolgokat, intézményeket. Mikor megtörik a lelkedet, és élvezettel nézik, ahogy elvérzel, a gyûlölet az egyetlen helyénvaló érzés. De tudom mit tesz a gyûlölet az emberrel. Ízekre szedi és kifordítja önmagából. Olyanná válik, amilyenné soha sem akart.
  5. A testi javakba merült ember nem érzi az én-t. Sose mondja: "Én boldog vagyok. Nekem gyönyörûség az életem." Az én el van benne homályosodva, mint a gyémánt a szemétre került gyûrûben. Azért szenvedünk tehát akaratlanul vagy akarva, hogy a lelkünk tisztuljon, erősödjön. Gárdonyi Géza
  6. Biztos vagyok abban, hogy beteg ember lennék, ha nem tudnám nap mint nap kijátszani magamból a fájdalmakat és az örömöket. Ha a legmélyebb érzéseinket nem tudjuk magunkban feldolgozni, idővel könnyen belebetegedhetünk, ezért számomra igazi áldás, hogy a munkám segítségével ki tudom őket játszani magamból. Ha sokáig hordozzuk magunkban a gyûlöletet, a dühöt, a haragot, azok megbetegítik a szervezetet, ezért arra kell törekedni, hogy visszatalálj a lelki egyensúlyodhoz. Gubás Gabi
  7. A beteg szervezetet az egészség hiánya kínozza. A beteg lélekben a lélek hiánya fáj. Rejtő Jenő
  8. Ha a test elhasználódik, és az elme megfárad, a szervezet örvend a halálnak. Csakhogy nehéz fölfogni, hogyan örülhet valaki a halálnak, ha még fiatal és erős: így az emberek az elmúlást általában valamiféle fenyegető szörnyûségnek tekintik. Az értelem ugyanis, a maga anyagidegen módján a jövő felé fordul, s úgy véli, jó dolog egyre tovább és tovább haladni, akár a végtelenségig, ám eközben nem látja be, hogy önnön anyagi mivolta végül is elviselhetetlenül kimerítőnek fogja találni az egész folyamatot. Alan Watts
  9. Az állandó stressz és aggodalom megviseli a sejtjeinket, és felgyorsítja az öregedésüket. Ugyanilyen hatása van az állandóan elterelődő figyelemnek és az elme elkalandozásának, mégpedig a rágódás, gyötrődés mérgező hatásai miatt - a gondolataink ilyenkor az életünk gondjai körül járnak, de megoldani nem képesek azokat. Daniel Goleman
  10. Nem tudhatjuk, kinek mi munkálkodik a lelkében. Van, hogy a fájdalom, a keserûség és a becsvágy borzalmas tetteket szül. Ha valaki nem képes fékezni a lelkében dúló sötétséget, és hagyja a felszínre törni, az végzetes lehet.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat