Rád borulnék ősszel, takaró avarral És ha tél lehetnék, behavaználak. Beléd olvadhatnék nyíló szép tavasszal Forró nyár, ha lennék, beragyognálak.

Kapcsolódó idézetek

1. Mint jég a tûzben Úgy olvad a szívem Egy forró érintéstől Így lesz télből nyár.
2. Áradj belém, napsugár! Kitárulkozom neked, mint gyümölcsnek a befőttesüveg. Bespájzollak mohón, és télire oly mosolygós leszek, mint az aranyló baracklekvár!
3. Ha csak hullanál, akár az eső, Nem lenne nálam ernyő, Nem érdekel, ha fáznék, Én kint lennék, bőrig áznék. Freddie
4. Arra gondolok, mit tennék, ha a tél valami varázslat folytán bogárrá változna egy percre. Először is megfognám, úgy gondolom. Aztán egyenként kitépném a szárnyait. Aztán egyenként kitépném a lábait is. Aztán beledobnám egy pók hálójába, és végignézném, ahogy a pók megeszi. És közben mosolyognék.
5. Ha nyárban esnék innepe nevednek, A fényes nap hódolna kellemednek; Egerre vígabban mosolygana: S tavaszra változnék a tél fagya. Most el-végezve nyári útazását Nyilas jegye felé kezdé futását. Amit tehet: meg-szûntek a szelek, Enyhûl a tél, olvadnak a jegek. Dayka Gábor
6. Ha megszidlak levélben Vagy pimasz fütyölésben Vagy ha másnak kinállak, Hozd szivemhez a szived És sirass, mert hazudok: Tulságosan kivánlak. Ady Endre
7. Amikor ősszel, ha haloványan csillog a napfény, egyszerû szavakkal hódolok néked és szeretlek, ahogyan csak a fûz szeretheti a bágyadt folyót. Radnóti Miklós
8. Mintha kihaltak volna az évszakok, megdermedt zöldben fürödnek a fák. Egyszerre nyár, ősz és tél vagyok. Megkövült idő. Haláltalan világ. Nem merek élni. Lélegezni sem. Azt hiszem néha, nem is ver szívem, csak mímeli, hogy van, s mert fél, dobog. Rettenetes nehéz az idebenn. Hát élek, félek, alakoskodok. Bella István
9. Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák, Te is állva és büszkén csináld! Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád, Nagyon köszönöm! Tőlük lettél pont ilyen szép! Eleven Hold
10. Eljött az ősz, takard be szívem valamivel, egy fa árnyékával, vagy inkább a tieddel. Nichita Stanescu