Tündér szerencsénk változandó, Hol mosolyog, hol utálva néz ránk.

Kapcsolódó idézetek

1. Megint elnevette magát. A nevetéstől megváltozott az arca, és rádöbbentem, hogy gyönyörû. Elfordultam, mert nem akartam benne mást látni, mint szörnyeteget. Veszedelmes szörnyeteget. Jeaniene Frost
2. Szép nő, aki rosszat mond valakiről: tündér, aki lekutyorodik és rottyant. Gárdonyi Géza
3. Kegyetlenül reád mosolyog a szerencse, s ha remegve elfordulsz előle, utánad siet, hogy aztán megalázzon és kiraboljon a sors. Márai Sándor
4. Dolgunkban, sorsunkban vagyunk különbözők, Ezek szomorkodók, amazok nevetők. Az egyiknek sorsa hajsza, szomorúság, A másiknak élte vidámság, gazdagság.
5. Láttam nevetést szörnyû helyeken, égi jelenést szétlőtt tereken, mennyi zokogást, féltve ölelést, ott voltunk, te meg én. Caramel
6. Szomorú bámészkodni ténferegve, mások felett felragyogó egekre, mások felé forduló mosolyokra. Kálnoky László
7. Jer, és takarja el vidám tekintet Csalárd mosolyja csalfa terveinket. William Shakespeare
8. A sors kegyetlen zsarnokunk, Haragja akkor sújt le mindig, Amikor boldogok vagyunk. Ady Endre
9. A túlzott bánat nevet. A túlzott öröm sír. William Blake
10. Trükkös az élet, az ember mindig tervez, A sors meg csak mosolyog, és megad vagy elvesz. Sub Bass Monster