Vannak sebek Melyeket szívünkön rejtve viselünk Senkinek meg nem mutatjuk Csak magányos éjjeleinken Emeljük az égre csendben És titkon megsiratjuk.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha elveszítünk egy szeretett lényt, lelkünk egy része is meghal vele. Ilyenkor keserû magány kerít minket a hatalmába, mintha elhagyatott házba kerülnénk, és hiányérzetünk támad. Titokként őrizzük magunkban eltávozott szerettünk hiányát. Ez olyan seb, amely nem enyhül az idő múlásával, mindig újra meg újra felszakad. Olyan seb, amely még akkor is vérzik, miután begyógyul. Az ember azt hiszi, hogy többé nem tud majd nevetni, hogy soha nem lesz könnyû a szíve. Az élet folyása megváltozik. Olyan, mintha a sötétben tapogatózva araszolnánk előre, és közben nem látnánk, mi van előttünk, és nem tudnánk, merre haladunk. Elif Safak
2. Van a világon olyan bánat is, amit nem lehet megsiratni. Az a fajta, amit senkinek se lehet elmondani, s ha mégis, akkor sem értik meg. Ez a szomorúság megváltozhatatlan, csendben megüli a szívet, felhalmozódik, mint a hó a szélcsendes éjszakákon. Murakami Haruki
3. Vannak napok, amiken megtörünk, Vannak sebeink, amiket óvunk, Vannak biztosítékaink, amiket megmentünk, De van szívünk is, amit sosem vesztünk el.
4. Benyúlnak a lelkünk mélyébe Titkos, nagy ujjak, karmolók. Medrünkben megborzongunk félve: Rettenetes, végtelen ujjak És fölsírunk a süket éjbe. Ady Endre
5. Sötéten, hallgatag Bolyongjuk át a földi utakat; Van fájó szívünk, könnyező szemünk, És egymás mellett mégis elmegyünk Sötéten, hallgatag... Endrődi Sándor
6. Mindnyájan titkolunk valamit a világ elől, álbarátságokat, elfojtott érzéseket, de a legrosszabb az, ha a szerelmet nem mutathatod ki. A legveszélyesebbek azok a titkok, amelyeket magunkban temetünk el.
7. Szeretem a magányt, a csendet, Ha odahúz édes titok. Ott szövök álmot, ott merengek, Megenyhülőn csak ott sirok. Reviczky Gyula
8. Szived mélyébe rejtsd szerelmi Gyönyöröd, bánatod. Ne tudjon senki más felőle, Csak ő, kitől kapod. Üres szivûek sokasága Irigyli gyönyöröd; Ha hozzáférhet, összetépi És mulat bánatod fölött.
9. Minden ajtó nyitva, tárva, csak a szívem van bezárva, nem nyithatja senki sem, bús, magányos éjszakákon rád gondolok, kedvesem. Juhász Magda
10. Hogyha mi sírunk, Ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja, Akkor szivünkben zuhatagok vannak. József Attila