Téma
Buddhizmus idézetek
-
Nem szabad lenéznünk a civilizációt. Nem szabad elítélnünk, agyonápolt melegházi virágnak szidnunk, mint ahogyan spártaian igénytelen elkülönültségünkben szívesen megtennénk. Nem, már csak felebaráti szeretetből is tetszésünket kell lelnünk holmi cirádás koporsókban, tartósan hullámosított hajakban, s a folyó vízzel (és csőrepedéssel) mûködő mosogatókban.
-
Ameddig élnek a szülei az embernek, biztos lehet abban, hogy az anyja és az apja egyértelmûen jót akar neki. Persze családja válogatja ezt is, de az esetek nagy részére ez jellemző. Ezen kívül, ha sikerül egy olyan feleséget beszerezni valahol, aki valóban barát, az hatalmas mázli. És ennyi "a lista". Minden egyéb kapcsolat mögött valami érdek van. Talán még az ember gyerekei azok, akik feltétel nélkül, minden marhaságával együtt, elfogadják és szeretik. Gálvölgyi János
-
Miért olyan bonyolultak a párkapcsolatok? Miért olyan gyakori a magány? Hogy lehet valami annyira egyszerû dolog, mint az együttélés, ilyen nehéz? Egy lehetséges válasz, hogy egyre jobbak leszünk abban, amit gyakorlunk, és egyre rosszabbak abban, amit nem. Ha arra áldozzuk az életünket, hogy a munkánkat gyakoroljuk, akkor jók leszünk benne. De mi van a többi dologgal, ami emberré tesz minket? Roland Paulsen
-
Ha teljesen egyedül vagyunk is, összeköt bennünket valami, ami nagyobb, mint a politika, az ideológiák vagy a csoporttagság - a szeretet és az emberi lélek. Nem számít, mennyire választ el bennünket az, amit gondolunk vagy amiben hiszünk, ugyanannak a spirituális történetnek vagyunk a részei. Brené Brown
-
Hallatlan, milyen cinizmussal öveznek bennünket, szánandó sorsú női lényeket, a reklámhiénák! Beül egy pali a képernyőm kellős közepébe, nyakon ragad egy flakont, és lihegni kezd, micsoda szuper mosogatószert tart a kezében. Ezzel az asszonyember csak mosogat és mosogat és mosogat és mosogat, a kifulladásig. A következő filmen egy teleaggatott szárítókötelet látsz, amely körüléri az Egyenlítőt, szellő habozza rajta a rengeteg lafancot, és kiderül, hogy az ő mosóporukkal csak mosol és mosol és mosol és mosol és mosol és mosol, rogyásig. Azután, nyilván pihentetőül, jön az újabb film, amelyben egy szépséges leány tánclépésben szálldos házszerte, kéjes őrjöngéssel mosdosva ajtót, ablakot, bútort, padlót, miként Hófehérke. A néző várja, hogy vállára szálljanak a galambok, s hazahömpölyögjenek a hét törpék. A férfiak azt akarják belénk szuggerálni, hogy mi, nők, imádunk robotolni. Nem imádjuk a gályázást! Utáljuk és utáljuk és utáljuk és utáljuk! Vavyan Fable
-
Nincs két egyforma szúnyog, és nincs két egyforma csípés, ugyanígy nincs két egyforma közösség - mindenkinek csak személyre szabott megoldás írható fel receptként. Ami univerzális megoldást kínál, azzal baj van. Az informatikában ez gyakran mûködik, de a közösségek, az emberek, az életek világában nem.
-
A mai közhangulat megveti a kompromisszumokat. Legalábbis szavakban. A kompromisszumokban gerinctelenséget lát. Ne higgyük el. Kompromisszumok nélkül nem lehet együtt élni egy másik emberrel. A társam nem az én hasonmásom. Az együttélésben a kompromisszum kölcsönös alkalmazkodást jelent. Lemondást némely saját vágyunkról, igényünkről a másik kedvéért. E nélkül nincs közös élet. Popper Péter
-
A sejtjeink és testrészeink nem egymástól függetlenül mûködnek a légüres térben. A sejtjeinkben és szerveinkben zajló folyamatok felmérhetetlenül sok szálon kötődnek egymáshoz. (...) Egyszerre, egymást segítve lépnek mûködésbe. Ami az egyik részre hat, az rajta keresztül az egész rendszert befolyásolja. A szomszédos szövetek kémiai jeleket bocsátanak ki, amelyek befolyásolják, hogy a másik szövet milyen gyorsan növekedjen, tolják-húzzák a szomszédot, így biztosítják, hogy ugyanabba vagy különböző irányba fejlődjenek.