Téma
Csillagászat idézetek
-
A fák (...) az élet, a megújulás, a tudás és az öröklét szimbólumai. Annyi mindent mondanak róluk. Az idő fája. Az élet fája. A tudás fája. A világfa. Jelképezik magát az embert, de az emberi életutat is: növekednek, virágba borulnak, termést hoznak, végül megöregszenek és meghalnak. Végigkísérik az emberi élet állomásait, készül belőlük bölcső és koporsó is. Ugyanakkor a hosszú életû, hatalmas fák évről évre megújuló lombjukkal, viharoknak ellenálló életerejükkel és holtig való növekedésükkel az időt és a múló időt legyőző életet testesítik meg. Réczey Kata
-
Az egykori ellenfeleink tudnak a leghatékonyabban meggyőzni másokat arról, hogy csatlakozzanak a mozgalmunkhoz. Jobb érveket sorakoztatnak fel mellettünk, mert megértik az ellenzők és a bizonytalanok kételyeit és aggályait. Ráadásul sokkal hitelesebb források is, hiszen ők nem voltak mindvégig bólogatójánosok. Adam Grant
-
A nőknek (...) nem volna szabad a háború közelében lenniük. Nem azért, mert gyengébbek a férfiaknál, hanem azért, mert fontosabbak náluk. Végül is ezt mondja a biológia, a matematika és a természetes kiválasztódás. A férfiak és a nők szerepe meglehetősen aszimmetrikus. Képzeljünk el egy törzset, amelyben ötven férfi és ötven nő található. Tegyük fel, hogy háborúba bonyolódnak a szomszéd törzzsel és az összecsapásban negyvennyolc vagy negyvenkilenc férfi életét veszti. A törzsnek egy ilyen mészárlás után húsz évre lesz szüksége ahhoz, hogy magára találjon. De mi történik, ha a nők közül halnak meg ugyanennyien? Ebben az esetben minden valószínûség szerint a törzsnek befellegzett. Ezért nem lehetnek nők a bombák közelében. A természet diktálja, hogy a nők fontosabbak a férfiaknál. Szergej Geraszimov
-
Hosszú évekig számtalan különféle módszert bevetve hajszoltam a boldogságot, és a közben felhalmozott rengeteg szerzemény és eredmény a végén teljesen tönkretett. Az élet, ha túlzottan hajszolod, végül a sírba visz. Az idő, ha üldözöd, pont úgy fog viselkedni, mint egy bûnöző: mindig is egy megyével vagy egy szobányival előtted jár, megváltoztatja a nevét és a hajszínét, csak hogy egérutat nyerjen, épp amikor az új letartóztatási paranccsal a kezedben belépsz a motel előcsarnokába, ő kioson a hátsó ajtón, csak egy égő cigarettavéget hagyva a hamutartóban, hogy cukkoljon. Valamikor meg kell állnod, mert az idő nem fog. Be kell ismerned, képtelen vagy fülön csípni. Arra is rá kell jönnöd, hogy nem is ez a feladatod. Egy bizonyos ponton túl (...), fel kell adnod az üldözést, meg kell állnod, és hagynod kell, hogy a boldogság rád találjon. Elizabeth M. Gilbert
-
A természet könyörtelen; nem hajlandó visszavonni virágait, illatfelhőit, muzsikáját és napsugarát az emberi aljasság miatt; földre sújtja az embert az isteni szépség és a társadalmi ocsmányság ellentétével. Nem kegyelmez; az embernek el kell viselnie a pillangó szárnyának, a madárdalnak szépségét, el kell viselnie, hogy a gyilkosságok, a bosszúállás, a barbárság kellős közepén elébe toppanjanak a természet szent szépségei (...). Az ember tör, az ember zúz, az ember öl, az ember magtalanít; de a nyár nyár marad, a liliom liliom marad, a csillag csillag marad. Victor Hugo