Demokrácia idézetek

A rózsáknak, ahogy neked is meg nekem is, megvannak a maguk problémái. Ha például olyan talajba ültetjük el őket, amelyben már több éve rózsa nőtt, hajlamosak elkapni a "rózsabetegség" néven ismert nyavalyát. Ezért ha ilyen földbe ültetünk rózsát, a régi talaj minél nagyobb részét el kell távolítani, és a kert olyan részéből származó földdel kell pótolni, ahol még soha nem nőtt rózsa. Erről eszembe jut (...) mindenki, aki olyan helyen próbál nőni, ahol valami, akár önmaga egy darabja, meghalt. Megtapasztaljuk ezt a betegséget mindannyian. Jobb máshova költözni, jobb gyökerestül kitépni magunkat a földből, és mindent újrakezdeni, mert csak akkor virulhatunk ki. Cecelia Ahern

A legbutább elsőáldozási fényképeink ma már történelmi dokumentumok. Egy elfelejtett automata igazolványkép néhány év múlva zseniális portré lesz. Minden régi fotó megható. Egy valamikor csúnyának, elrontottnak tekintett pillanatfelvétel idővel pótolhatatlan dokumentummá válik. A fényképezés egyesíti a képzőmûvészet és a dokumentáció értékeit. A fénykép örökös felhívás az álmodozásra, az emlékezésre, ugyanakkor a társadalomkritika eszköze is. Oliviero Toscani

Minden tudománynak megvan a maga fogalomrendszere, szóhasználata, "tolvajnyelve". Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a sokak számára nem érthető kifejezések teszik a tudományt tudománnyá.

Az emberi fajnak csupán egyetlen pozitív dolgot lehet a számlájára írni: minden rohadék felnőtt valamikor édes, aranyos, kedves, okos, tehetséges és szeretnivaló gyermek volt. A többi mind gyalázat! Cserna-Szabó András

A lovak képezhetők megfelelő kommunikációval, megértéssel és pszichológiával; szemben félelemkeltéssel, megalázással, mechanizálással és durvasággal!

"Az a szemét apád!" - gondoltam. - "Milyen könnyen, milyen gyakran ordítják ezt az anyák a gyerekeik arcába! Pedig azt a szemét alakot nem a gyerek, hanem épp hogy az anya választotta egykor az apaszerepre." Böszörményi Gyula

Ezt a nemzetet nem meghalni, hanem élni kell megtanítani, mert meghalni mindig tudott, és fog tudni a jövőben is, hogyha ütni fog az óra. Bethlen István

Lángokat lehelsz a télbe, selyemben kiállsz a szélbe, havas melled ormosodik, szemem érte kormosodik. Nagy László

A nyelv vagy toll minden szomorú szava közül a legszomorúbbak ezek: "lehetett volna!" John Greenleaf Whittier

Az a helyzet, hogy megpróbálni kitisztítani a fejedet pont olyan hatékony, mintha azt mondanád valakinek, hogy ne gondoljon elefántokra. Mert attól a pillanattól fogva másra sem tud majd gondolni. Alyson Noel

Az emlékeinkhez nem kell látni, azokat vakon is jól ismerjük.

A szép szavak szájamból mind kihullnak, csak azt tudom: lelkem kívánja fényed, Ki egyformán szeretsz galambot, férget, taníts meg, édes Istenem, szeretni.

Minden rügy egy parányi ablak, melyhez leányfejek tapadnak: bent vannak a leányfejek, bent a fában merengenek, nap-éjen át álmodnak ott... S most kinyitják az ablakot, de csak félig nyitják ki, félig az álmukat tovább remélik.

Vannak, akik azt állítják, hogy a hármas bûvös szám, mások a hetest tartják annak. Pedig egyik se az, higgye el, fiam. Az egyes, az a bûvös szám... az első személy. Charles Dickens

Szeresd magyar hazádat, E szép magyar hazát! Mely gyermekidnek éltet, Neked vég nyugtot ád, Mely ezredéven által Táplálta ősidet, S mely ezred év után is Csak tőled kér nevet! Garay János

Ismerős érzése lehet az embernek, ha azt olvassa manapság, hogy a memóriánk helyébe lépni hivatott új gépek az emberi intelligenciát veszélyeztetik. Akinek dereng valami, abban mindjárt felötlik Platón Phaidrosz-ának az a számtalanszor idézett passzusa, melyben azt kérdi (...) az írás feltalálójától, hogy vajon nem fosztja-e majd meg az embert ez az ördögi eszköz az emlékezés és így a gondolkodás képességétől. Ugyanez a rémület foghatta el azt is, aki először látott kereket. Azt gondolhatta az illető, hogy most aztán elfelejtünk járni. Umberto Eco

Úgy mondják, hogy az állatok ösztönösen tudják a hazautat, talán érzékelik a szagot, a helyet. Vagy emlékeznek. Mi gyengébbek vagyunk. Az emlékeink pillanatok alatt köddé válhatnak. A távolság köztünk és a szeretett lény között áthidalhatatlannak tûnhet. Mindössze annyit tehetünk, hogy otthon maradunk, és reménykedünk, hogy nem felednek el minket. De végső soron, hogy úgy lesz-e, az nem rajtunk múlik. És a hazatérés sem.

A kérdés nem az, hogy intelligensek-e a növények (...), hanem az, hogy érző lények-e - a válasz pedig az, hogy igen, azok. A növények nagyon is tisztában vannak környezetükkel. Érzékelik a látható világot, különbséget tesznek vörös, kék, infravörös és ibolyántúli fény között, és a tapasztaltaknak megfelelően reagálnak. Érzékelik az illatokat, és felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket is. Tudomásuk van arról, ha valami hozzájuk ér, és megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket. Érzik a gravitációt, és úgy irányítják növekedésüket, hogy a gyökereik lefelé, a hajtásaik pedig felfelé törekedjenek. Mindezen felül pedig tisztában vannak a múlttal, emlékeznek a régen átélt fertőzésekre és más megpróbáltatásokra, és emlékeik alapján irányítják, módosítják fiziológiai folyamataikat. Hogyan kell megváltoztatnunk a zöld világgal szembeni viselkedésünket, miután felismertük, hogy a növények érző lények? Nos, ők nem személyekként érzékelnek bennünket; számukra pusztán egy vagyunk a külső környezeti hatások közül, amelyek növelik vagy csökkentik életben maradásuk és szaporodásuk esélyeit. Daniel Chamovitz

Valójában sosem félek. Talán csak nagyon ritkán, soklábú lényektől. Véleményem szerint ugyanis csak a halott pók a jó pók, és a nők jogai fabatkát sem érnek, ha nem kérhetnek meg egy férfit, hogy tapossa el ezeket a lényeket. Janet Evanovich

Most pedig megtanítalak szeretni, ezek voltak az utolsó szavai. Simon Márton