Téma
Extrovertáltság idézetek
-
Tudom, hogy felnőtt koromban (...) majd megbecsülöm a pénzt, amit nekem kell megkeresnem, majd visszasírom még a gyerekkoromat, amikor mindenem megvolt, és majd megtanulom, hogy milyen az élet, de sajnos a magam kárán. Csak az a baj, hogy nekem ezek közül egyik se olyan fontos, hogy siessek miatta felnőni, és különben is, szeretek mindent az utolsó percre hagyni. Janikovszky Éva
-
Meglepődnél (...), ha tudnád, hogy mennyire logikusan tudnak a gyerekek gondolkozni, és hogy milyen tökéletesen felépített világ van a fejükben, amit mindig újabb információval töltenek meg. Nem mondom azt, hogy tudatosan hoznak meglepően logikus döntéseket, de a bennük zajló események örök rejtélyt képeznek. És hihetetlenül bátrak, mert nem ismerik az igazi veszélyt, nem tudják felfogni a következményeket, és ez a bátorság viszi őket előrébb és teszi őket képessé, hogy felmásszanak akár egy olyan fára is, amire egy felnőtt nem lenne képes. Bízik a saját erejében és a fa jóindulatában. Hidd el (...), fogalmunk sincs, mi zajlik le ezekben az apró kisemberekben. John Cure
-
Roppant egyszerû tétellel megfogalmazható a fenntarthatóság elve: minden egyes ember csakis annyit fogyasszon, amennyi itt és most a rendelkezésére áll, semennyivel sem többet - és még ha történetesen megújuló is a vágyott energiaforrás, akkor is várja ki először, hogy megújult, és csak utána mozduljon rá. Hangsúlyozom, minden egyes ember. Ha okosan gazdálkodunk, akkor ki fogunk jönni annyiból, amink van, de persze nem butaság a szûkösebb időkre is félretenni valamennyit, illetve hagyni belőle mindazoknak, akik utánunk fogják lakni a Földet.
-
A veszekedés valójában csak egy harc az emberek egója között, hisz az emberek még akkor sem értik meg egymást, amikor az igazságot mondják el egymásnak. Valószínûleg lehetetlen úgy élni, hogy ne bántsanak meg minket, de ha elég elszántak vagyunk, akkor talán sikerül úgy élni az életünket, hogy közben senkinek nem okozunk fájdalmat.