Téma
Feleség idézetek
-
A titkok kényes holmik. Megtölthetnek édességgel, hogy úgy érezheted magad, akár egy macska, mely különösen kövér verebet talált, és míg felfalta, egy karmolást vagy csípést sem szenvedett el. Vagy meg is akadhatnak benned, és roppant lassan keserû levesükbe főzhetik csontjaidat. Akkor a titok kapott el téged, nem pedig fordítva. Catherynne M. Valente
-
A boldogság olyan, akár egy léggömb. Mindkettő úgy emelkedik a magasba, hogy megválik a felesleges kötelékektől és súlyoktól. Engedj el félelmet, kétséget, haragot, hiányérzetet és bánatot! És látni fogod, hogy a boldogság mindig is ott volt veled. Robert Lawson
-
Élek, és tudom ám, hogy élek! Mer’ kell azt tudni, kérem! Milyen lenne már az, hogy élek, ám nem tudom? Nóóórmális? Hogy él valaki, de nem tud róla? Az nagyon sivár! Hever, mint egy kődarab. És még erről se tud? Sőt még arról se tud, hogy nem tud róla? Há’ milyen élet az ilyen? Semmilyen! Ha már él a ember, azért tudjon róla! Laár András
-
Születésünktől fogva rejtély vesz körül minket, mely azóta kísért, mióta csak emberek vagyunk. Tudatra ébredtünk ezen a piciny bolygón a csillagok takarója alatt, mint egy lépcsőn hagyott apró csecsemő, magyarázat nélkül, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk, hogyan jött létre világegyetemünk, és fogalmunk sincs, miként vessünk véget kozmikus elszigeteltségünknek, minderre magunknak kell rájönnünk.
-
Minden ember szívében van egy féreg, s az szörnyû pusztításba kezd, mihelyt felébred. A puhány emberben sosem ébred fel ez a féreg, vagy csak nagyon ritkán, és akkor is alighanem azért, hogy ásítson, és aludjon tovább; az a fajta ember az ilyen, aki tízszer megbotlik mindennap ugyanabban a kőben, haragszik, és káromkodik, de ne adj isten, hogy arrébb tegye a követ; vagy ha nyikorog az ajtaja, megelégszik egy "átkozott ajtó" kiáltással, de meg nem kenné, hogy ne nyikorogjon. Az az ember, akit az Isten maga sem tudja, hogy mire teremtette, de bizonyos, hogy a hét végén teremtette, amikor agya már fáradt volt a véghezvitt mindenféle csodálatosságoktól. Panait Istrati
-
A vallás nagyon nagy mértékben különbözik az erkölcstől. Az erkölcs igen közönséges, világi, középszerû; az erkölcs nem juttat téged a legvégsőhöz, nem isteni eredetû. Az erkölcs pusztán egy társadalmi stratégia. Ezért lehet az, hogy ami jó az egyik társadalomban, az rossz a másikban; ugyanaz a dolog, ami Indiában jónak számít, Japánban elítélendő. Ugyanaz a dolog, amit ma jónak tartanak, holnapra már lehet, hogy rossznak számít. A moralitás egy társadalmi melléktermék, egy társadalmi stratégia a te rendszabályozásodhoz. Az a te belső rendőröd, egy bíró, aki benned csücsül - ez egy ügyes fogás a társadalom részéről, hogy bizonyos eszmék, melyeket rád szeretne erőltetni, hipnózisban tartsanak. Például ha te egy vegetáriánus családba születtél, akkor számodra a nem vegetáriánusok a legnagyobb bûnözők. Osho