Téma
Igazság idézetek
-
Amikor Hunort s Magyart Hadak Ura Csillagszekéren felrepítette a Hősök Mulató Mezejére, Nemere rovókésével itt, e sátor előtti oszlop oldalára ezt véste fel: Vándor, aki emellett az oszlop mellett elmégy, állj meg, vedd le süveged. Én rovom itt e sorokat, öreg Nemere, a puszta fejedelme. Két büszke fiam életében csak másokért verekedett. Hunor s Magyar, e két hős nevét el ne feledd.
-
Mint nagy kalap borult reám a kék ég, és hû barátom egy akadt: a köd. Rakott tálak között kivert az éhség s halálra fáztam rőt kályhák előtt. Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak, s szájam széléig áradt már a sár, utam mellett a rózsák elpusztultak s leheletemtől megfakult a nyár, csodálom szinte már a napvilágot, hogy néha még rongyos vállamra süt, én, ki megjártam mind a hat világot, megáldva és leköpve mindenütt. Francois Villon