Igazság idézetek

Igazából is zöldnek látszik az ember bőre, ha egy fa alatt áll, és mi csak hisszük azt, hogy mindig rózsaszín! Pedig ha például kék napernyő alatt ülünk, akkor kék lesz... ha meg a fák alatt, akkor zöld... És az ég sem kék igazából, csak annak látszik! Rakovszky Zsuzsa

A nőket nem azért vesszük el, hogy ők vezessenek bennünket, hanem azért, hogy elkényeztethessük őket, melegséget, szépséget hozzanak a házba, és nem utolsó sorban vezessék a háztartást, na meg persze gyerekekkel ajándékozzanak meg. R. Kelényi Angelika

A természetnek mindegy, hogy vannak-e emberek vagy sem. Az emberek szemszögéből viszont sokkal jobban kéne tisztelni a természetet és értékelni saját életüket. Ronil Caine

Hallottam, azt mondják, minket nem hívott senki. Nem látnak szívesen. A bajainkat vigyük inkább máshová. De én anyád hangját hallom a tengerárban, s azt súgja a fülembe: "Ó, ha látták volna, kedvesem! Csak a felét annak, amit te. Ha látták volna! Biztosan jóindulatúbbak lennének." Khaled Hosseini

Hazudtam másoknak, hazudtam eleget. Hazudtam magamnak is mindent, amit lehet. Elmondtam százszor, hogy minden frankó és kerek. Nem voltam más, csak egy szélhámos kis gyerek. Túlzott egoizmus, önbizalomhiány. Szeretetre éhes ember, ki azt hitte, hogy zsivány, de nem voltam az, inkább csak egy bolond. Hitevesztett, aki minden álmáról lemond. Aztán jöttél te, halálos tavasz. Minden megváltozott, nem hittem, hogy te is akarsz. Mert én akartalak téged, ez nem volt kérdés. Szerelmes lettem, ez volt a legelső lépés. Horváth Tamás

Valahogy csitítsd el a belső hangodat. És kövesd helyette az én hangomat.

Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás - felemelkedés.

Ha valaki el akarja mesélni a történetemet, arra fogom kérni, hogy kezdje úgy, ahogyan a tündérmeséket szokás kezdi: Volt egyszer... Paulo Coelho

Szívünkbe láthatatlan papíron, olvashatatlan tintával kerülnek fel az örökkön emlékezetes pillanatok.

Egész egyszerûen gondjaim vannak az emberekkel. Az állatokat viszont kedvelem. Nem hazudnak, és ritkán ugranak neked. Charles Bukowski

Mindenkiben legalább két ember lakozik: egyik az eszmék embere, másik az érzelmeké (ész és szív). Minden esetben tévedhetsz, ha valakit csupán kifejtett eszméi alapján ítélsz meg, még ha meg is győződtél arról, hogy azok csakugyan az ő eszméi. Várd meg az alkalmat arra, hogy igazi érzelmei is megnyilatkozzanak, legalább a leglényegesebb dolgokban. Titu Maiorescu

Nem tudom pontosan kifejezni, amit érzek, ezért vagy hallgatok, vagy azt mondom, amit mindenki mond. Így remélem, hogy megértenek. Ágai Ágnes

A nyírre, nyárra, gesztenyére, hársra és az útszéli akácok sorára hiába raknak színes díszeket; karácsonyfává csupán az lehet, ki tûrt hőséget, fagyot, zivatart, kit az Isten is fenyőnek akart.

Megtanultam olyannak elfogadni másokat, amilyenek, megtanultam segítséget elfogadni, átadni magam a jelennek, és elengedni a holnaptól való félelmet. Mély, igaz barátságokat kötöttem olyan emberekkel, akik nem számításból szeretnek, hanem mert olyan vagyok, amilyen!

Megtanultam, hogy a tüske ott marad az ember szívében. A sok hülyeség után úgy éreztem, örökre kiégtem. Miért nem tudom elmondani anélkül, hogy ne fájjon? Talán mert valahol nem akarom, hogy kettőnk útja elváljon. Children of Distance

A fiatal nő elment mellettem a hóesésben, és reám mosolygott. A mosolyt köszönettel fogadtam, elvittem magammal, s egy ideig vigyáztam reá, hogy el ne olvadjon. Havas mosoly volt és lassan olvadt. A végén mindössze valami kevés nedvesség maradt belőle a lélekben; apró tócsa, nem nagyobb, mint egy könnycsepp. Márai Sándor

Aki azt hangoztatja, hogy ő milyen jól érzi magát, milyen jó anya, milyen jó ember, az mind hazugságot állít, mert aki jól érzi magát a bőrében, az nem hangsúlyozza ezt, hanem egyszerûen úgy él. Csernus Imre

Hideg télben, az esti szélben A szó megszakad, benned ragad A fenyő színe, a kenyér íze, Az ősök dala, a szíved szava, A szülőföld hív haza. Ismerős Arcok

Úgy érzem, hogy a teremtő Isten a szívében hordoz engem, én pedig, mint apró tengercsepp az óceánt, a szívemben hordom Õt. Simon András

Hogy a virágok elhervadnak, S lehullnak a fák galyjai... Ne félj, ne félj, a mi szerelmünk, Az örökké fog tartani. Tóth Kálmán