Író idézetek

Feltételezzük, hogy az életünk nagy változásai lassan jönnek el... idővel. De ez nem igaz. A nagy dolgok egy pillanat mûvei. Felnőtté válni, szülővé válni... egyik pillanatban még nem vagy az, aztán a következőben már az vagy.

A státusszimbólum nem születik csak úgy. Akkor válik valami azzá, amikor elfogadja egy bizonyos elit, majd ezután mindenki vágyakozni kezd rá, hogy megszerezhesse. Aldo Gucci

Ha összességében béke van bennünk, mert meggyőződésünk, hogy örökbefogadásra hív az élet, induljunk el bátran! Akad majd bőven bizonytalanság az úton, nem írja fel senki az égre, mi a következő helyes lépés, de épp ez a szép a szülői létben - és onnantól, hogy lezárul az örökbefogadás folyamata, már tényleg a szülei vagyunk örökbefogadott gyermekünknek. Attól kezdve közös a jelenünk, egy család vagyunk, és bár a múltat nem tudjuk megváltoztatni, a jövőnket közösen írjuk.

A villám nem más, mint az Isten nyila (...). És ha már egyenesen a Mindenható fáradoznék azon, hogy célba vegyen minket, akkor úgyis minden hiába. Nem igaz? Mert az Isten bizonyára kitûnő sportlövész. Ha puskavégre akar kapni minket, ha pontosan ide akar csördíteni a villámostorával, hát akkor úgyis elkap. Száraz Miklós György

A tudomány maga is egy hiedelemrendszer. Minden tudományos hipotézis, elmélet, modell hiedelem, de a tudomány csak akkor fogadja el a hiedelmek legális kommunikációját, ha azokat folyamatosan szembesítik a kísérletek, megfigyelések során megismert tényekkel. Ennek az apparátusnak köszönhetjük a tudomány, a technika, végső soron az ember fejlődését. Csányi Vilmos

Nem a mester hivatott rá, hogy megítélje mûvei nagyságát.

A kor hősei a maguk módján egy állapotot írnak le, a gondolatainkat, az álmainkat és reményeinket, a hős egy ideál, egy utat mutató világítótorony, vigasz a hányattatások között; az embernek a természetéből eredően szüksége van egy hősre. A mi korunk hősei vajon a médiaszereplők, a belsőépítészek és a szakácsok? Jón Kalman Stefánsson

A fénykép emlékprotézis. Susan Sontag

Repül az ember, s alig tûr vitát, Új életforma, új hit, új világ Születik itt a technika jegyében. De elborulok, hogyha nézem: Az ember-szellem veszti fényét, Becsét a nemesb ember-érték, Pilóta üli a gépmadarat, Euklid szárnyal, Plátó lemarad.

Midőn a hervadás és rohadás folytán a gyöngéd virágot néhány porszemmé, az emberi és állati testet maroknyi földdé látjuk leolvadni, ne gondoljuk, hogy az azokat egybetevő anyagrészecskék elenyésztek, megsemmisültek; csak kiléptek a régi összeköttetésből, hogy egy ujba menjenek át; szárnyakra kelve szétoszoltak a levegőben, hogy uj életnek adjanak eredetet. Mentovich Ferenc

Régen egyszerûbb volt. Egy férfi tudta, mit jelent férfinak lenni, felemelte a hangját a helytelen dolgok ellen. Megvolt hozzá a joga, el is várták tőle. Az egész életmódja, a képzése arra irányult, hogy megtanulja kezelni a nézeteltéréseket, amik akár csonkítással vagy halállal is végződhettek, de aztán történt valami, megalkottuk az illendőség törvényeit, jogászok lettek a pásztoraink, és amit régen egyszerû volt megérteni, elveszett a bürokrácia sûrûjében, amit civilizációnak nevezünk. Egy férfi többé nem szólalhatott fel, ha valami nem volt az ínyére, bíróságokon és ügyvédeken keresztül kell átverekednie magát. A nők egyenjogúságot követeltek, és megkapták. Nem azáltal, hogy mindent megkaptak, ami a férfiaknak járt, egyszerûen kikasztrálták a férfiakat, nőt csináltak belőlük. Nem érdekel, mi a véleményed, ez nem fejlődés, ez nem evolúció. Ez betegség, és szükség van valakire, aki tudja, mi forog kockán, aki igazi férfiként felemeli a szavát, és tesz valamit a világ igazságtalansága és méltánytalansága ellen, ma, itt és most! Ebéd előtt.

Hasznos, ha felcímkézzük az érzelmeinket - például: "ez itt aggodalom". A címkézés eltávolít bennünket attól, ami zajlik bennünk. Olyanok leszünk, mint a felhők felett szálló repülőgép. A felhők ott vannak ugyan, de messzebb. A tanú helyzetéből szemlélődve távolabb kerülünk a gondolatainktól és érzelmeinktől, így nagyobb a valószínûsége, hogy múló jelenségnek érezzük őket, s nem azonosulunk velük.

Így siratjuk a régi jó Időket, szegény, vén banyák, Kuporgva, egy-egy rongycsomó, A gyatra tûznél, mit a fák Kérge s a rőzse ingyen ád... Kora tûz korán ellobog - Szépek voltunk és ostobák! Férfi s nő: ez a sorsotok. Francois Villon

Az embernek meg kell őrülnie, hogy normális legyen és el kell veszítenie az eszét, hogy fel tudjon ébredni, és elérkezzen oda, hogy tudja, hogy él, végre ne legyen álomkóros és fantaszta, hanem normális ember. Hamvas Béla

A mese olyan történet, amelyben mindenért meg kell dolgozni, semmi sem magától szép és jó, semmi sem magától mûködik rendben. A hős épp azért jár be egy utat, hogy széppé, jóvá, mûködővé tegye maga körül mindazt, ami rút, rossz vagy mûködésképtelen. Boldizsár Ildikó

A zene (...) szinte kínálja magát arra, hogy egy idegen világbeli emberi lét szimbólumát lássuk benne. A csend nemlétéből emelkedik föl, és - miután belerajzolta fénylő íveit és arabeszkjeit az univerzum sötétségébe - visszamerül újra a nemlétbe, a csendbe. Rezignáltan vagy kétségbeesve, egy sóhajjal, hangosan ujjongva vagy keserûen protestálva. Hankiss Elemér

A munka nemcsak szerkezetet és rendezettséget ad életünknek, hanem biztosítja nekünk azt, hogy büszkék lehessünk magunkra, lássuk az eredményeinket és megkapjuk a beteljesülés érzetét. Michio Kaku

Nyomorúságunkon fényesség e halálközeli szépség. Amiből aztán könyveket írunk, képeket festünk és zenét szerzünk. Hogy megpróbáljuk magunkhoz szorítani a nappalt. Ujjbegyünkkel kísérjük, ameddig csak tudjuk, az idő múlását. Jean-Michel Maulpoix

A modern technika legyőzi az időt, embertársaim! Éljen a huszadik század, amely gyermekeivé fogadott bennünket, s végtelen távlatokat nyitott előttünk, valamint utódaink előtt! Szilvási Lajos

Az út mindig csak a felismerésig rögös, onnan a siker már csak egy ugrás.