Téma
Katonatiszt idézetek
-
Megkérdezték egy bölcstől: - A sok híres fa közül, amelyet a Magasságos Isten sudárnak s terebélyesnek teremtett, egyetlenegyet sem neveznek azadnak, vagyis szabadnak, csupán a ciprust, mely gyümölcsöt nem terem. Milyen titok van ebben elrejtve? - És a bölcs ekképpen válaszolt: - Mindegyik fának megvan a maga termése és a maga kijelölt évszaka, amelyben zöldell és virágzik, más évszakban ellenben hervad és kiszárad. A ciprus azonban nincsen alávetve e váltakozásnak, mert minden évszakban egyforma üde zöld; s ilyen természetû az azad, a vallásban szabad ember is. Henry David Thoreau
-
Nincs túlvilág: amit nem teszel meg itt, a Földön, azért nem lesz kárpótlás sehol, és semmikor. Ebből azonban nem következik, hogy szoronganod kellene, vagy ellenkezőleg, a pillanatnak kellene élned. Az üzlet világában sem vezet sikerre, ha minden helyzetben és minden akciódban kizárólag a rövid távú nyereséget hajszolod. A sikert a hosszú távon való gondolkodás, a jövőbe való tudatos befektetés, a pillanatnyi nyereségnek a jövőbeli befektetés oltárán való feláldozása szüli. Nincs ez másként az egyéni életben sem. Marosán György
-
Amikor a környezetvédő mozgalmak megalakultak, a zöld egyet jelentett a dilissel. Zöld hírekkel mulattatták az embereket: valami lökött alak megint odaláncolta magát egy buldózerhez, szemétszállító hajóhoz, betonkeverőhöz, akármihez. És ez legalább olyan vicces volt, mint hajdan a szüfrazsettek, akik tollas fövegben a lámpaoszlophoz bilincselték magukat, hogy felhívják a figyelmet a nők jogaira. Nos, ami azt illeti, azóta bőven az arcunkra fagyhatott a mosoly. Nagyanyáink kissé túlvívták az egyenjogúságot. Vavyan Fable
-
Nagyon fontos, hogy az érzéseivel tisztában legyen az ember, hogy felvállalja, és ne szégyellje őket. (...) Így jöhet létre egy társas kapcsolatban a konfliktusok békés megbeszélése, egoharc nélkül. Amikor mind a két fél kijelenti, hogy igen, az én felelősségem ebben ez és ez, és békésen megvitatják a problémáikat. A vaknál nincs békés megbeszélés. A vak mindig fél, retteg és görcsöl, mikor és hogyan fog kiderülni az ő kicsinysége. Emiatt ott fogják hagyni, így magányos lesz, és nem fogják szeretni. Ezért a vak a legtöbbször görcsösen ragaszkodik a másik vakhoz, mert ez még mindig jobb, mint magányosan szembenézni a saját démonaival. Viszont így egyre inkább mélyül a pokla, egyre durvul a megalkuvása. Csernus Imre