Katonatiszt idézetek

Meddig vergődni még, az irgalmas sötétben elrejtve, hogy pirít a bosszúság s a szégyen; ígérő titkokat kutatva ostobán, kapkodni lázasan egy tûnt igéd után; mormolni százszor egy rég elhalt párbeszédet, enyhíteni egy szón, mely egyszer fájt tenéked; s leintve részegen a hûvös ész szavát, neveddel verni fel a néma éjszakát! Afanaszij Afanaszjevics Fet

Az ember majd úgy teremt világot, hogy elrejti mind, ami megmaradt. Lentről nézi szívét fenn az ágon, és üres mellkasát a fa alatt.

A lélekben szegények nem azért boldogok, mert valamit elvesztettek, hanem azért, mert valamit megtaláltak. Assisi Szent Ferenc

Az életben a nevetés az egyik legkomolyabb dolog, éspedig azért, mert a legfontosabbak közül való. Vavyan Fable

A zsebkésével minden ember bemetsz egy jelet az élet fájába. Vannak, akiknél rajzolás közben félrecsúszik a bicska, és megsérülnek. Azért, mert nagyon izgatottak abban a pillanatban. Mert remeg a kezük a temérdek álomtól. Mert káprázik a szemük a világ gyönyörûségétől. Az ördögbe is! A föld nem szûnt meg forogni, mi?

Az ember néha behunyja a szemét, hogy ne lássa a rossz dolgokat. És abban reménykedik, hogy mire kinyitja, már csak a jót látja meg.

- Szerinted tudnál bízni benne megint? - Szeretném megpróbálni, de meghúztam a vonalat. A megcsalással vége mindennek. Mit mond ez rólam? - Hogy egy emberi lény vagy, aki megérti, hogy az élet nem csak fekete és fehér. Megbocsátani valakinek mutathatja az igazi erőt.

Szálljon szívünkbe áldott akarat, Ez kösse egybe mind a kezeket. Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet! Móra László

A gondolkodó ember szükségét érzi annak, hogy ugyanolyan tisztelettel adózzék minden rajta kívül álló életakaratnak, mint a magáénak. Albert Schweitzer

Vajon mire kellenénk mink az Istennek? Hogy őt imádjuk? Csak nem gondoltad tán valaha? Nekünk bizony szükséges az imádkozás. De neki? Hogy mink imádjuk? Hogy ezért szaporítson bennünket? Vagy azért, hogy legyen, aki lakja a földet? Nem az embert teremtette a Földért, hanem a Földet az emberért. Gárdonyi Géza

A boldogtalanoknak létezik egy eldorádója, ahol boldogok, mert boldogtalanok lehetnek? Gerlóczy Márton

Nevetni az tud csak igazán, aki már eleget sírt.

A legvégén visszatekintve az életünkre vagy azt mondjuk, "kár, hogy kihagytam" vagy azt, hogy "kár lett volna kihagyni". Nekünk sok csodás élményünk volt, amit kár lett volna kihagyni, akkor is, ha sírtunk, ha belehalt a lelkünk. Én azoknak az emlékeknek is örülök, mert veled élhettem át őket.

Mint eszeveszett gyönyör, hogyha téged látlak, Örökre szívembe vésem, és megtartom a mának, Már közelebb a tûzhöz, de tőled még mindig távol, E, mint egyetlen, mert ez a neved mától.

Soha ne beszélj, ha dühös vagy. A csend jobb. Menjetek együtt a vízeséshez. Aztán beszéljetek. Nemonte Nenquimo

Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Vörösmarty Mihály

Nem reménytől hajótörött a lélek csendje bent: a méretlen magány az ok, kihûlt remény, vágy, megkopott, s vak, novemberi csend. Emily Bronte

Amikor elérkezik a pillanat, hogy abbahagyd a menekülést a múltad elől, hogy megfordulj és szembenézz azzal, amivel, úgy gondoltad, képtelen vagy szembenézni, a pillanat, amikor eldől, hogy feladod-e, vagy mész tovább, ha eljön ez a pillanat - és mindig eljön -, és te nem tudsz továbbmenni, de nem tudod feladni sem, akkor mit kell tenned?

Mindenki hibázik, csak van, akinek szerencséje van, és vagy nem derül ki, vagy ha ki is derül, nincs komoly következménye. A nép pedig keresztre akarja feszíteni azt, aki mulasztott, és ez kiderült, miközben a többiek is ugyanolyan esendők.

Igen, sírok. Férfi létemre. Hát a férfinak nincs szeme, a férfinak nincs keze, szervezete, érzéke, érzelme, szenvedélye? Nem ugyanaz a táplálék táplálja, nem ugyanaz a fegyver sebzi, nem ugyanaz a tél és nyár hûti és hevíti, mint a nőt? Ha megszúrtok, nem vérzünk-e? Ha csiklandoztok, nem nevetünk-e? Ha megmérgeztek, nem halunk-e meg? Akkor hát miért ne panaszkodhatnának a férfiak is? Miért ne sírhatna a katona is? Mert az férfiatlan? Miért lenne férfiatlan? August Strindberg