Téma
Pénzügyi szabadság idézetek
-
A természet gyümölcsei nem azért hullanak az emberek ölébe, mert megérdemeljük őket. Meg kell választanunk az utunkat, utána meg kell találnunk a gyümölcsöt a fán. A szüret csak akkor lehet sikeres, ha vagy az elsők között fedezzük fel a tudományos területek egy bizonyos ágát, vagy abból profitálunk, hogy mások már évek óta gyûjtögetnek a természettudományos kutatás valamelyik gyümölcsöskertjében. Az első esetben figyelmen kívül hagyott lehetőségekről van szó, amelyeket illetően valaki pont jókor volt jó helyen. A másodikban ahhoz, hogy a magasabb, gazdagabban termő ágakat elérjük, mások vállára kell felállnunk. Avi Loeb
-
Gyakran tekintünk egy könyvre úgy, mint szerzője magányos munkájának gyümölcsére. Ez azonban mélyen félrevezető. Szinte minden író láthatatlan háttérfeltételek egész hálózatára támaszkodik: anyagi biztonságra és könyvtárakra, szerkesztői iránymutatásra és kutatói segítségre, kollégák kritikájára és inspirációjára, barátok bátorítására, valamint családtagok és közeli hozzátartozók támogató jelenlétére. Ezek alkotják a szerzőség "rejtett mûhelyeit". Többnyire a háttérbe szorulnak, miközben a szerző áll a reflektorfényben, pedig nélkülük a könyv meg sem születhetne.
-
Az ember elsődlegesen minden ehetőt elnyelő bendő; a többi funkcióját illetően már lehet fennköltebb, ám azok mind csak ezután következhetnek. Meghalunk és eltemetnek, idővel minden mondásunkat és tettünket elfeledik, ám az elfogyasztott étel gyermekeink ép vagy romlott csontozatában tovább él. Azt hiszem, nem túl nehéz belátni, hogy a táplálkozási szokások változásai fontosabbak az uralkodói dinasztiák vagy akár a vallások változásainál. George Orwell
-
Nem sok férfi - aki e névre méltó - nyer valami tényleges értéket a házasság révén, legalább is a háziasságnak abban a formájában, ahogy a kereszténység kebelében ezzel az intézménnyel találkozunk. Még ha áldásait a maximálisra fújjuk is fel, ezeket egyszerûen legázolják a megsemmisítő hátrányok. Henry Louis Mencken
-
Az emberré válás során maga az együttmûködés úgy mûködik, mint egy biológiai adaptáció a társadalmi tanulás során. A kemény munka nem a kisgyermek rávétele arra, hogy segítsen, hogy együttmûködjön, hanem az, hogy megtanítsuk, hogy ez a csavargókra mégsem igaz, velük ne barátkozzon stb. Az embergyerek rendkívül és személytelenül segítőkész. Ha kicsi babákkal olyan kísérletet végzünk, hogy leejtem a tollam, akkor mindenfélét próbál csinálni, hogy visszaadhassa nekem. Pléh Csaba