Pszichológia idézetek

A szavak megbetegíthetnek és meg is ölhetnek. A bölcs orvosok ezért nagy gonddal válogatják meg a szavaikat. Norman Cousins

Mondd el a múltat, diagnosztizáld a jelent, jósold meg a jövőt! Hippokratész

A matematikai szépség nem egykönnyen definiálható - de a szépség más válfajai sem. Lehet, hogy nem tudjuk megragadni, miben is rejlik egy vers szépsége - de a verset olvasva képesek vagyunk felismerni azt. Godfrey Harold Hardy

A kaleidoszkóp még forog, bár már szétszedted a belsejét. Tudod, hogy kavicsból, csillámból, papírgalacsinból, üvegmorzsából és szemétből van összerakva, s ezek ugranak különféle alakzatokba a szemed előtt. De azért csak figyeld kíváncsian, mint valami káprázatot! Galsai Pongrác

Szépség és Halál. Ezek a legnagyobb titkok. Mi másért tanulna az ember, ha nem azért, hogy ezt a testvérpárt szolgáljuk?

Sötét szobában madár verdes Töri a gyönyör üvegét. Zalán Tibor

Míg jövőjét építettük Sorsa el volt döntve rég. Megkivánta, elszerette Tőlünk a hatalmas ég. Ábrányi Emil (ifj.)

A szépség is érdekes dolog ám, mert ritka a rajt-cél győzelem, hogy valaki bölcsőtől a koporsóig szívrepesztően gyönyörû legyen, rügyfakadástól lombhullásig. Gyakoribb a hernyóból lepke történet, mikor nem is gondolnád, miből lesz a cserebogár. Bödőcs Tibor

Tünődöm olykor, édesem, jobb lesz-e ha már nem leszek? Lesz-e nyaradnak ősze még vidámabb, és virága szebb? Babits Mihály

Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz törni. Johann Christian Friedrich Hölderlin

Ha elképzeljük, hogy millió év múlva a földgolyó mellett a térben elszáll valami lélek, a föld színén majd nem lát már egyebet, mint agyagot és kopár szirteket. Elpusztul minden, a civilizáció, az erkölcsi törvény, még lapulevél se nő a nyomában. Anton Pavlovics Csehov

Az esztétikának nagyon fontos szerepe van a matematikában. Nem jó matematika az, ami nem szép. Az izzadtságszag legtöbbször azt is jelzi, hogy rossz úton járunk. Totik Vilmos

Gyakran megfigyeltem, hogy egy költő elvonult s magával vitte egy-egy tanya legértékesebb részét, míg a mogorva farmer azt hitte róla, hogy csak néhány vackort zsákmányolt. De hát a gazda sokszor évekig sem sejti, hogy a költő versbe szedte tanyáját, vagyis afféle láthatatlan karámba terelte, megfejte, lefölözte, a színét mind megtartotta magának, s a gazdának csupán a lefölözött tejet hagyta meg. Henry David Thoreau

Az interneten kutatni olyan, mintha egy patkányfalka által összeállított könyvtárat használnánk, amit éjszakánként vandálok rongálnak meg. Roger Ebert

Furcsa az agy, amikor az ember döntést hoz, az agy amellé a döntés mellé rögvest felsorakoztatja az érveket, mintha minden más döntés ehhez képest egyértelmûen rossz döntés volna, holott a legtöbb döntést a félelem, a gyávaság vagy a lelkiismeretfurdalás erőlteti ki. Háy János

Általában a jövőre gondolunk, vagy ismét átélünk valamit, ami megtörtént. Lehet, hogy mosogatás közben például az a csésze tea jár az eszünkben, amelyet hamarosan elfogyasztunk. Teázás közben már azon gondolkozunk, hogy mit vegyünk az utána következő bevásárlás során. Amikor a boltban vagyunk, már a vacsora gondolata foglalkoztat. Nem a környezetünkre figyelünk, hanem a saját mentális világunkra.

Kedves anya és apa! Mindig is meg akartam kérdezni: amikor végigcsináltátok azokat a mozdulatokat, amik engem ebbe a kétes világba hoztak, megálltatok valaha is, hogy elgondolkodjatok. hogy talán jobban örülnék, ha nem tennétek?

Aki bölcsen él, úgy dolgozik sorsán, mint egy festő a képén: időnként hátralép, megnézi az egészet - időnként közel hajol, s a távlat emlékével kidolgozza a részleteket. Ha nem így tesz, belevész a képébe. Müller Péter

Hallgatni csak a bölcs tud. Mert a bölcs számára beszélni szinte teher; a bölcs csak akkor beszél, ha beszélnie kell. A tanult ember pedig azért beszél, mert nem képes csendben maradni. Ez óriási különbség, bár lehet, hogy kívülről nem észrevehető, hisz mindketten beszélnek. Osho

Élt egyszer egy fehér madár az erdőszéli kék tónál, ám hiába szerették társai, szíve egyre csalta játszani. Otthagyta őket, s ment a szellők szárnyán, arra, amerre a titkot súgta a bölcs, erdei páfrány. Kalandok sora várta, kétségek gyötörték, majd az út végén felcsillant a fény. Fekete madárra bukkant, ki magában élt, olyan vidéken, hol mindenki csak félt. Egymásra néztek, s más lett rögvest a világ, a fekete s a fehér egyformán színessé vált. A. O. Esther