Testvér idézetek

Na, most padlón vagyok (...). Talán sokkal rosszabb itt az élet, mint amilyen az ágyon vagy egészen máshol lenne? Nem, az élet pontosan ugyanolyan. Az élet az a valami, amit magunkkal viszünk a fejünkben. Sally Rooney

Az álmok valóra sose válnak, Amíg álmodjuk őket, minden csodaszép. Az ébredéskor mienk a valóság, S amire vágytunk - szappanbuborék.

A napkorong felbukkan a messzeségben, és a fénysugarak követhetetlen gyorsasággal végigbukfenceznek az óceán fodrain, hogy egyetlen szeszélyes ugrással az ablakomban teremjenek, és elvakítsák álmos tekintetem. (...) Olyan ez, mintha az álmaim véletlenül átcsúsztak volna velem a valóságba, ott keringenének körülöttem, a szempilláim, az ajkam simogatnák, hívnának a túlsó partra. Álom és valóság között lebegve szárnyaira emel ez az édes áramlat - elhiszem egy pillanatra, hogy valahol, túl a tengereken, tényleg létezik az az álomvilág. Én tudom. Én már jártam ott. Gaál Viktor

Én sem a múltamban, sem a jövőmben nem élek. Csak jelenem van, engem az érdekel. Ha mindig a jelenben tudsz maradni, boldog leszel. (...) Mivel mindig csak az a pillanat létezik, amiben éppen él az ember. Paulo Coelho

Gyorsan fogyó időmben úgy lakom, mint égő házban, az utolsó ép sarokban. Mindjárt bedől a tûz az ablakon, ágyam előtt a keskeny rongyszőnyeg lángra lobban. Rakovszky Zsuzsa

Immár minden bércet Csend ül, Halk lomb, alig érzed, Lendül: Sohajt az éj. Már búvik a berki madárka, Te is nemsokára Nyugszol, ne félj. Johann Wolfgang von Goethe

Az eufória (...) valójában nem más, mint az élet azon szakaszának uralkodó hangulata, amikor pszichikus munkánkat még elenyészően csekély energia felhasználásával végeztük - a gyermekkoré tehát, amikor még nem ismertük a komikumot, nem tudtunk viccet alkotni és nem volt szükségünk humorra sem, hogy boldogok legyünk az életben. Sigmund Freud

A (...) csend olyan, mint a víz. Ha túl sokáig engedjük folydogálni, megtalálja a repedéseket, megfagy, és felrobbantja a szívünket. Fredrik Backman

Maradj gyerek (...) kis leányom, Mosolygó lelkû, üde, friss, Maradj gyerek, szívből kivánom, Még nagymama korodban is. Heltai Jenő

Pontosan olyan vagy, mint álmomban, csak eltakar a ruhád, és nem szeretsz többé, nem hullik többé, ahogy régen, percre perc, mint a porcukor, én mégis érzem az időn a karamellillatot. Horváth László Imre

A jó lelkiismeret (...) minden jóval, kegyelemmel és gyönyörûséggel bővelkedő paradicsom. Bod Péter

Isten veled, szép nyár! Maholnap Megsápad újra völgy, halom... A szél már ébred s zúg a fák közt Különös, méla hangokon. Ösmerem én e hangokat jól, Ha hallom, tudom, hogy te jössz, A sûrû árnyak fátyolában Lassú léptekkel, hûvös ősz. Darmay Viktor

Az emberek olyanok, mint a házinyulak. A házinyulak a tehénistállóban. Meleg, büdös lyukakban laknak, összebújnak, és boldogok. Ki-kimerészkednek a félelmes világba, fülüket hegyezve rágcsálják a szénát, amit az óriási marhák lehullatnak az alomra (...), minden mozdulásra visszabújnak lyukaikba. Kodolányi János

Kevés olyan haláleset van, amitől kevesebbek leszünk. A saját törzsünkön belüli veszteségeket leszámítva a többség közönyön kívül semmit sem érez egy idegen halálakor. Drogpénz miatt leszúrt tinédzserek, otthonukban halálra fagyott nyugdíjasok, éhínség, háború vagy betegség áldozatai; sokan színleljük, mintha ez megrázna minket, mert mások ezt várják tőlünk, de titkon felmerül bennünk, hogy minek ez a nagy felhajtás? Joanne Harris

Attól a dolog nem változik, (...) ha sztaniolpapírba csomagolja. A szaloncukor szaloncukor, a szar szar marad. Cserna-Szabó András

Lassan mindenki jobban tud már rólam mindent nálam, én Köpök rátok, nesztek, itt van a véres nyálam, Mennyi nyomorult patkány, mennyi szánalmas féreg, A sötétben haldokoltok, közben én a Fényben élek. Tankcsapda

Hervadó szépségû virágok között utolsó dühével tombol a nyár. Az élet árad, de bent a falak mögött még ott lapít a sarokban a magány. Vad Fruttik

Itt van már a Télapó, Tele van a zsákja, Mosolyog az arca Örömünket látva. Donászy Magda

Ha érezzük, hogy kezdenek elhatalmasodni rajtunk a setét gondolatok, ne csüggedjünk... De ne is hadakozzunk hevesen ellenük; hisz a tapasztalat is arra int, hogy a dühödt ellenszegülés nyomán csak tovább terjengnek és burjánzanak; ellenben szertefoszlanak, elenyésznek és megsemmisülnek, ha nem veszünk róluk tudomást, és nem aggályoskodunk felettük... Ne lázadjunk hát őrült módjára a melankolikus képzelmeink ellen, mert általa csupán gyengül és sorvad a testünk, és tovább romlik a helyzet; komfortosan gyûjtsünk hát erőt, és vértezzük fel bágyatag lelkünket, mert általa elemészthetjük és eloszlathatjuk e regulázatlan tumultust a fejünkben. John Moore

Ha érezzük, hogy kezdenek elhatalmasodni rajtunk a setét gondolatok, ne csüggedjünk... De ne is hadakozzunk hevesen ellenük; hisz a tapasztalat is arra int, hogy a dühödt ellenszegülés nyomán csak tovább terjengnek és burjánzanak; ellenben szertefoszlanak, elenyésznek és megsemmisülnek, ha nem veszünk róluk tudomást, és nem aggályoskodunk felettük... Ne lázadjunk hát őrült módjára a melankolikus képzelmeink ellen, mert általa csupán gyengül és sorvad a testünk, és tovább romlik a helyzet; komfortosan gyûjtsünk hát erőt, és vértezzük fel bágyatag lelkünket, mert általa elemészthetjük és eloszlathatjuk e regulázatlan tumultust a fejünkben. John Moore