Téma
Diplomata idézetek
-
Régebben sokkal közelebb volt az emberekhez a születés, a halál, a közösség együtt élte meg az ilyesmit. Ezek a dolgok mostanra eltávolodtak tőlünk, és olyan, mintha nem is kéne, hogy az életünk része legyen. Tudnunk kell elfogadni, és közelebb engedni magunkhoz az elmúlást, még ha ez a kicsit önző, individualista társadalom úgy is viselkedik, mintha sosem kéne meghalnia. Mintha a vagyonfelhalmozás is arról szólna, hogy sose halok meg. Erőss Zsolt
-
Két ember együttélését legjobban a megszokás, a mindennapok elszürkülése veszélyezteti. Egy tartós együttélésben is joga van mindenkinek ahhoz a gyengédséghez, csábításhoz, törődéshez, azokhoz a hangulatokhoz, amelyek az udvarlás idején természetesek voltak. Enélkül minden kapcsolat elsötétedik és kihűl. Popper Péter
-
Társadalmunk összehasonlíthatatlanul a leggazdagabb minden eddig létezett társadalom között. Egyetlenegy sem tarthat a miénknél több igényt az olyan epitetonokra, mint "jóléti társadalom" vagy "a bőség társadalma". A gazdagság azonban nem lehet jogcím a tékozlásra. Ellenkezőleg, tudatában kell lennünk a gazdagsággal járó nagy morális felelősségnek. Csak aki szigorúan tartja magát a gazdasági törvényszerûségekhez, és minden fölösleges kiadást eliminál, az méltó a gazdagság áldásaira, az szerzi meg a jogot gazdagsága birtoklására és gyarapítására. Olof Johannesson
-
Parazita lehet mindaz, ami elválaszt a társadalomtól. És elszívja az életedet a kapcsolatodtól. Ezek általában káros szokások formájában jelentkeznek, mint a szerencsejáték (...). Boldogságot, örömet ígérnek, de eluralkodnak rajtad, mint a kórokozók, és egyre jobban lekötik a gondolataidat, az idődet és a pénzedet. Egyre távolabb ûznek a hûségtől és azoktól, akiket szeretsz. Ritka az a kapcsolat, amely át tudja vészelni a paraziták jelenlétét. Ha szereted a párodat, pusztítsd el a káros szokásokat, amelyek lekötik a szívedet. Ha ezt nem teszed, azok fognak téged elpusztítani.
-
A menekülthullám a világ legadaptívabb élő organizmusa. Azonnal reagál az új helyzetekre. Eddig is ezt tette. A kényelmes légkondicionált irodákban, helyesírás-ellenőrző szoftverek segítségével politikai akcióterveket írók, amikor két mondat megfogalmazása közben felpillantanak és végignéznek a Boulevard Charlemagne-on, elfelejtik, hogy ez az élő organizmus olyan emberekből áll, akiknek az életükön kívül semmi, de semmi veszítenivalójuk nincs. (...) Persze nincsenek azonnali és gyors megoldások, de minél később látnak neki, annál később érhetünk el a célig. Addig meg minden felépített kerítés, gigantikus menekülttáborról való ötletelés csak a szemfényvesztés része. Akinek nincs veszítenivalója, az kreatív, és ügyesebb, mint a lomha rendszerek.