Téma
Feleség idézetek
-
Minden valamirevaló embernek kell hogy legyen egy Matterhornja, amit tûzön-vízen keresztül meg akar mászni. Nem a Matterhorn a szép, ha mégoly festőien világítja is meg a hold, hanem az a szép, hogy vannak matterhornjaink, amelyek kikényszerítik belőlünk az igazi emberi magatartást: a küzdést. Nem a küzdést a létért, hiszen éppen ez az, ami bennünk az állattal közös, hanem a léten felüli küzdést: azt a küzdelmet, amit nem az élet szükségletei kényszerítenek ránk, hanem emberi mivoltunk: a szenvedély. Benedek István
-
Nem mertem elmondani neked azt sem, hogy mi történt velem az életemben és arra sem tudlak megkérni, hogy mesélj magadról. Ezt sajnálom a legjobban, mert nagyon szerettem volna megismerni az életedet. Olyanok voltunk mi ketten, mintha valaki megátkozott volna minket, hogy sohase lehessünk boldogok. Moldova György
-
Még a közönséges könyvek nagy gyûjteményei is eltorzítják a teret, amint azt könnyedén megerősítheti bárki, aki valaha is megfordult egy tényleg régimódi antikváriumban, olyanban, ami úgy néz ki, mintha M. Escher tervezte volna egyik rossz napján, és több lépcsője van, mint emelete, meg kis ajtóban végződő polcsorai, amik nyilvánvalóan túl kicsik ahhoz, hogy átlag méretû emberi lény beléphessen rajtuk. Az idevágó egyenlet ez: Tudás = hatalom = energia = anyag = tömeg; egy jó könyvesbolt valójában egy előkelő Fekete Lyuk, ami tud olvasni. Terry Pratchett
-
Minket nem a páciens végső felépülése érdekel. Csak az érdekel, hogy élve kikerüljön innen, hogy majd másvalaki rehabilitálhassa. Egy bizonyos pontig törődünk az ujjakkal, kezekkel, karokkal és lábakkal, de néha feláldozunk egy lábat, hogy megmentsünk egy életet, ha a többi seb fontosabb. Sőt néha azért veszítünk el egy lábat, mert ha még egy órát elvesztegetünk a megmentésére, egy másik beteg a mûtét-előkészítőben meghal, mert túl későn kerül az asztalra. Ezt eleinte nehéz elfogadni.