Feleség idézetek

Ha a történelem, a logika, az etika és a valóság alapvető tényei kényelmetlenek a hatalmon levőknek - mint ahogy elkerülhetetlenül azok - azok, akiket a hatalmon levők pénzelnek, szinte sosem fognak beszélni róluk. Stefan Molyneux

Keverjük össze titkainkat, felejtsük el, melyik kié, mert templomoknál templomabb a szó, és csak egymástól lehet a tengerfenéken is levegőt venni. Kellerwessel Klaus

Az ember nem Isten, és ereje épp abban rejlik, hogy megfékezze saját természetét. Mesa Selimovic

Mert jaj, derekam, jaj, köszvény, jaj a recsegő ízület - jobb már énnékem, élet, kívüled, vigasztalhat örök önkívület. Szilágyi Domokos

Nézz csak körül, itt minden él! A virágok, a fák, még a békák is a körforgás részei. Minden változik, minden növekszik, mint te. Az életed sohasem ugyanaz. Egykor gyermek voltál, és mindjárt felnőtt nő leszel. Egy nap felnősz, valami fontosat teszel, gyerekeid lesznek, és egy nap elalszol te is, mint a gyertya lángja, utat engedve egy új életnek. Ez bizonyos, ez a dolgok rendje. (...) Senki sem akar meghalni, de ez a körforgás része, úgy, mint a születés. Nem élhetsz halál nélkül.

Az érzéseink nem önfenntartóak. Szükségünk van energiára. Tápanyagra. Éltető vérre. Figyelemre. Egész lényünket eluralhatja a rosszkedv - és észre sem vesszük, hogy ezt mi magunk tápláljuk. De egy hirtelen jó hír kiránthat a mocsárból. Egy levél. Egy jó szó. Bár az utóbbi kevés hozzá, mert valójában szeretünk a rosszkedv mocsarában henteregni - van abban valami kéj is. Van bennünk egy öntudatlan, lomha víziló, aki nem szívesen mászik ki a napfényes partra. Ezért - figyeld meg - egy baráti jó szó, bölcs tanács, esetleg egy szeretetteli simogatás már-már kicsalna a rosszkedvedből, de visszahúz a mocsár. Müller Péter

Bárcsak érezném, ahogy te érzel, mélyen a szívedben ott legbelül. Bárcsak láthatnám, ahogy te látod ezt a világot. De én máshogy érzem, és másképp látom.

És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után.

A hit nem abból fakad, hogy bármit is biztosan tudsz. (...) Csak bátorságot kíván, hogy elfogadd: minden, ami történik, hozzon örömet vagy fájdalmat, a legnagyobb jó érdekében történik. Dan Millman

- El tudod képzelni, mennyi munkával jár két összetört szívet megragasztani? - Ha rajtam múlik, a te szíved nem fog összetörni. Életem legfontosabb feladatának tekintem, hogy boldoggá tegyelek. - Teljes munkaidős állás! - Én is így gondolom.

Ebben a percben minden tiszta és érthető. Ez a jelenre vonatkozik - a másodpercnek arra a törtrészére, amit mostnak hívunk a két perccel ezelőtti régmúlthoz és a két perc múlva elérkező jövőhöz képest. Ennél tovább nem is remélhetek tiszta és érthető világot. Annyira egyszerû az egész. De talán nem jól magyaráztam. Nem is érdemes tudnom, hol kezdjem. Amikor kevés szóból is rengeteget értünk, kár szótagokkal meg hangzókkal birkóznunk. Csak azt tudom, hogy ebben a pillanatban mindennek van értelme. Előttem az egész élet, látom mindazt, ami rám vár. Kár, hogy ez az egész annyira nyomasztó.

Három dolgot már biztosan tudok a földi életről. Az első, hogy mind összetartozunk. A második: ami a kezdet, az a vég, és vice versa. A harmadik, hogy az ember bármennyire is szeretné, semmi sem teljesen az, aminek látszik.

Nincs rosszabb, mint sötétben ébredni. Olyan érzés, mint amikor mindent az égvilágon elölről kell kezdeni. Az ébredés első pillanataiban mintha másnak az életét élném. Jó sokáig tart, míg visszazökkenek a kerékvágásba. Murakami Haruki

Ne csinálj olyat, amit utálsz. Ahhoz rövid az élet.

Egy ember megmentése is elég nehéz, de ha azt hiszed, hogy egyszerre az egész világot megmentheted, akkor a sorsot hívod ki magad ellen. Paul Auster

A félelem egyszerûen ostobává tesz minket. Abban a pillanatban, amikor leginkább szükségünk lenne gondolkodó elménkre, hogy segítsen néhány rendkívül fontos döntés meghozatalában, amelyek következményével elég hosszú éveken át fogunk még együtt élni, az agyunk arra van programozva, hogy egyáltalán ne is gondolkodjon. Katherine Woodward Thomas

Minden páciens kibontásra váró csomag, egy új regény, felderítetlen vidék. Egyikük egyszer elmesélte, milyen érzés sziklát mászni: amikor mászik, semmi más nem létezik a számára, csak a végtelen sziklafal, no meg a véges döntések sorozata, hogy mibe kapaszkodjon, illetve hol támassza meg a lábát. A pszichoterápia hasonlít a sziklamászásra. Elmerülök a történetekben, a történetek hallgatásában és újrahallgatásában, minden más megszûnik létezni számomra. Anna Lembke

Már rég meguntam élni mindenáron. Percbe sûrített öröklétre vágyom. Inkább egy nap, extátikusan égve, mint félszből toldozgassam, évről-évre. Rákos Sándor

Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságra leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal? Tendzin Gjaco

Van egy külső életünk, melyről életrajzot írhatunk mi magunk vagy mások, és van egy rejtettebb, benső világunk, melyről csak mi magunk tudunk szólni.